A nagy trükk: az Uber betiltását követelték a Max Taxi befolyása alatt álló szakszervezeti vezetők, hogy aztán az Uber helyét elfoglalhassa a Max Taxi főtulajdonosának cége

Az év elején – napokon keresztül – több száz taxis bénította meg Budapest közlekedését. A személyszállítók felháborodásának oka az Uber volt. A tiltakozás szervezésében főszerepet játszott a Magyar Taxisok Szakszervezete nevű érdekvédelmi egyesület, amelynek képviselői a leghangosabban követelték az Uber betiltását. A Privatkopo.hu alábbi írásából kiderül: a szakszervezet valójában a Max Taxi nevű taxi társaság „magyar hangjaként” működik, és amikor a társadalmi szervezet vezetői az Uber kisöprését követelték, már készen állt a Max Taxi főtulajdonosának frissen létrehozott személyfuvarozó cége, hogy betöltse a fővárosi személyszállításban az Uber „ledózerolásával” keletkezett űrt.

2015. október 27-én a Fővárosi Közgyűlés több ponton módisította a budapesti taxirendeletet. A módosítások elfogadása előtt szót kért és kapott a Magyar Taxisok Szakszervezete képviselője, Karsai Katalin, aki  arra kérte a közgyűlést, hogy halassza el döntést, és az állítása szerint 600 tagot képviselő szervezetük véleményét is hallgassák meg. Nem tudni, hogy a harcos érdekvédő hogyan kaphatott lehetőséget a megszólalásra, ugyanis az általa képviselt szervezet – a bírósági nyilvántartás szerint – csak 9 nappal később, 2015. november 5-én alakult („Létesítő okirat kelte: 2015.11.05.”), vagyis Karsai egy olyan egyesület nevében védelmezte a taxisok jogait, amely akkor még nem létezett. A Magyar Taxis Szakszervezetet az illetékes bíróság 2016. május 17-én jegyezte be.

2016. január 18-án százhúsz-százötven taxis vette blokád alá Budapest belvárosát, napokra megbénítva a főváros közlekedését. A Magyar Taxisok Szakszervezete a tiltakozás kezdetén az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodának (MTI):

„Kiállunk a törvényben garantált jogainkért és követeljük a jogtalan állapotok azonnali megszüntetését! Követeljük az UBER és a többi illegális személyszállító azonnali betiltását. Követeljük a büntetések azonnali kiszabását az összes említett vállalkozásra, és azok szereplőire (sofőrök). Követeljük az Uber alkalmazás azonnali kikapcsolását (oldják meg és kész). Követeljük a legális taxisokkal kapcsolatos elvárások normalizálását. Célunk Tarlós István főpolgármesterrel megértetni a jelen állapot tarthatatlanságát. (…)”

Czifery Csaba, a Magyar Taxisok Szakszervezetének elnöke az MTI-nek azt mondta, az egyetlen lehetséges megoldás, ha megszűnik az Uber, vagy azokat a feltételeket teljesíti, amiket a hivatásos autósoknak kell.

Juhász Péter (a fotó jobb oldalán) ekkor még támogatta a fővárost megbénító taxisokat…

A tiltakozást támogatta Juhász Péter, az Együtt politikusa, V. kerületi önkormányzati képviselő, aki azonban január 26-án arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy „egyet hátralép a taxisoktól”, és – átmenetileg – nem támogatja az Uber megszűntetését követelő taxisokat. Döntését az ellenzéki politikus így  indokolta: „A tegnapi nap folyamán lemondott posztjáról Karsai Katalin, aki a Magyar Taxisok Szakszervezete szóvivője volt, és kilépett a szervezetből, ahogy annak alelnöke is tette. Ez az a pont, ahol én magam is kiszállok egy időre az ügyből. Egészen addig, amíg nem hívnak újra azok, akik valóban másokért is tenni akarnak, nem csak saját magukért.” 

Juhász tehát egyértelműen Karsai Katalin és Vértesi György alelnök lemondását jelölte meg indokként, amiért „kiszállt az ügyből”. De kicsoda Karsai Katalin? És kicsoda Vértesi György?

Karsai Katalin (aki egyébként a lemondása után néhány héttel visszaszivárgott a taxis szakszervezet vezetésébe) korábban a Max Taxi fuvarszervezőjeként tevékenykedett, férje, Karsai Csaba a Max Taxi egyik belső ellenőre. Karsai Katalin éveken át gépkocsi bérbeadóként volt jelen a fővárosi taxispiacon. Az asszony volt az egyetlen, aki – a Magyar Taxisok Szakszervezete képviselőjeként – több sajtóorgánumban az áldozatot (egy amerikai turistát) hibáztatta azért, amiért szeptember 12-én taxisok összeverték, összerugdalták Zuglóban. Az újságírók kérdésére Karsai csak annyit közölt, hogy nem „hiénák” voltak az elkövetők, de azt nem volt hajlandó elárulni, mely társaság kötelékébe tartoztak a brutális sofőrök, mert arra – állítása szerint – „nem rendelkezett felhatalmazással”. Nem véletlenül. Ugyanis, ahogy azt a Privatkopo.hu megírta, a rendőrség által önbíráskodással gyanúsított 22 taxis mindegyike a Max Taxi neve és logója alatt végzett személyszállítási tevékenységet.

A bűnügyi portál értesülése szerint Karsai Katalin kitűnő kapcsolatot ápol azzal a dr. Rásó Hajnalkával, aki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezető munkatársaként a főváros területén található taxiállomások rendjéért is felelős. A két hölgy szoros együttműködése akár magyarázat is lehetne arra, hogy miért sajátíthatják ki – következmények nélkül – a Max Taxi nevével és logójával ellátott taxik az V. kerület Széchenyi István téri, valamint Erzsébet téri, illetve a VI. kerület Andrássy úti, Operaház előtti drosztokat. Dr. Rásó Hajnalka feladata lenne annak biztosítása, hogy minden, úgynevezett „droszdíjat” (évi 65 ezer forint) fizető taxis BÁRMELY budapesti taxiállomásról személyszállítás szolgáltatást végezhessen. Azonban: az előbbiekben megjelölt helyeket kisajátító Max Taxi munkatársait hónapok óta senki nem kényszeríti a törvényes állapotok helyreállítására…

Andrássy út és Erzsébet tér: a Max Taxi autói kisajátították a drosztokat

Vértesi György, a Magyar Taxisok Szakszervezete alelnöke, amikor éppen nem harcol a taxisok érdekeiért, a MaxTaxi Zrt. szakmai igazgatójaként keresi a kenyerét. A zártkörűen működő részvénytársaság Domokos Tibor és felesége, Domokosné Szénási Szilvia gazdasági érdekeltségeinek egyik „ékköve”. A férj emellett részvényese és vezérigazgatója a csomádi székhellyel működő CAB Magyarország Zrt.-nek. A társaság főtevékenysége: „egyéb szárazföldi személyszállítás”. A céget 2014 júliusában alapították, de tevékenységet sem az alapítás évében, sem 2015-ben nem végzett – „mélyaltatásban” várta a megfelelő pillanatot a színrelépésre…

Ez a pillanat az Uber kisöprésével érkezett el.

A CAB Magyarország Zrt. fixcab.hu webcímen működtet honlapot, amelyen a következőket olvashatják az érdeklődők:

„A FIXcab személyszállítással foglalkozik. 

Új szemlélettel állunk az utasok igényeihez és a piac dinamikus változásaihoz. Megvizsgáltuk, hogy mire van szükség a piacon és arra reagálunk. Szolgáltatásunkban is letisztult és nagyon kedvező feltételekkel vagyunk elérhetőek. Nem beszélünk mellé, nincsenek rejtett költségek. Szolgáltatás van.

A FIXcab több mint TAXI.

A FIXcab fiatalos, lendületes, ötletes. A klasszikus, ámde drága taxizást és az alapelemeiben kissé hiányos közösségi közlekedést ötvöztük, az előnyöket tovább fokoztuk, a felesleges sallangokat pedig elhagytuk.”

Noha a FIXcab azt a látszatot kelti, hogy gépjárművei taxiként üzemelnek, ez nem felel meg a valóságnak. A társaság mintegy 40 személygépkocsiból álló flottájának egyetlen autója sem rendelkezik taxi engedéllyel, fehér rendszámokkal ellátott „civil” kocsikkal végeznek személyszállítás szolgáltatást. Az autók 10 évesnél idősebbek, tehát klasszikus taxinak alkalmatlanok. A sofőrök hat zónára kalkulált fix tarifákkal szállítanak, naponta mintegy 200-250 fuvart teljesíthetnek, elsősorban hotelek és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között. A gépkocsivezetők a fuvarok után 1000 és 2500 forint közötti úgynevezett „leadót” fizetnek a társaság tulajdonosának. FIXcab autót telefonon és interneten rendelhetnek az utasok.

    Domokos Tibor, a Max Taxi és a FIXcab vezére (fotó: facebook)

Tehát miközben a Max Taxi befolyása alatt álló Magyar Taxisok Szakszervezete a főváros megbénításával harcolt az Uber megszűntetéséért, a Max Taxi főtulajdonosa létrehozott egy olyan vállalatot, amelynek személyszállítást végző autóira, munkatársaira ugyanúgy nem érvényesek a sárga rendszámokkal felszerelt, sárga színű fóliával „bevont”, minősített taxik működését szabályozó előírások, mint ahogy nem vonatkoztak a sokat szidott, csalónak tartott, végül felszámolt Uberre. A FIXcab gyakorlatilag az Uber eltakarításával keletkezett űrt tölti be, a társaság – becslések szerint – évente 200-250 millió forint árbevételt realizálhat.

„Míg a taxikat évente többször is átvizsgálják, így csak kifogástalan műszaki állapotú autókkal fuvaroznak, az Uber sofőrjeinek autóit senki nem ellenőrzi, így állapotuk nem érdekel senkit. Amíg az Uber-vállalkozáshoz „elég egy kósza ötlet”, addig ahhoz, hogy sárga taxis lehessen valaki, komoly befektetés kell. Ezért sérül a versenyegyenlőség elve, hiszen az Uber azért lehet olcsóbb, mert a taxisokat köti a kötelező tarifa, amelyet viszont nem ők akartak” – írta 2016. január 18-án kelt közleményében a Magyar Taxisok Szakszervezete. 

A szakszervezet harcos érdekvédői már nem tiltakoznak. Vélhetően azért, mert szerintük minden rendben van. Immár a „gazdájuk” műveli azt, amit korábban az Uber…

(folytatjuk)

Forrás: Privátkopó 2016.