Megdöbbentő dolog derült ki a fix taxitarifákról – ennyit a piaci versenyről
Bár az árverseny pár évvel ezelőtti megszüntetése a budapesti taxispiacon nem volt túl piacbarát intézkedés, a magyarok egy nem elhanyagolható része egyetért a döntéssel – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Múlt hét elején újra napirendre került a fix taxistarifák kérdése, a Budapesti Közlekedési Központ arra kérte a szolgáltatókat, hogy tegyenek javaslatot az egységes fuvardíjak megváltoztatására. Az alapötlet az, hogy tarifacsökkentéssel serkentsék a jelenleg gyengélkedő piacot.Nem vicc: egy taxicég szerint az árverseny csak összezavarná az utasokat
A tervvel kapcsolatban több nyilatkozatot is lehetett hallani taxisberkekből, volt aki névvel, volt aki név nélkül mondta el véleményét, azonban mindenki kiállt a fix tarifák mellett.
Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint az általuk megkérdezett taxisok 89 százaléka elégedett a mostani rendszerrel, és az utasok is azok, amit alátámaszt, hogy 2013 óta 25 százalékkal emelkedett az utazások száma. Hogy a taxispiac növekedését mennyiben hajtotta a fix tarifákkal való elégedettség és mennyiben a gazdaság, a reálbérek és a fogyasztás emelkedése, valamint a rekordokat döntő turizmus azt mindenki döntse el maga.
Megjelent egy másik vélemény is, a Világgazdaság egyik – a BKK levelét ismerő – forrása úgy fogalmazott, hogy ha beindul az árverseny az kiszámíthatatlanná teszi az utazást és csak visszatérne a korábbi „kaotikus” időszak, mikor az emberek többféle árral találkozhattak.
A magát megnevezni nem kívánó forrás lényegében a piaci verseny ellen érvelt, ezt a véleményt pedig a magyarok egy nem elhanyagolható része osztja. Ez derült ki Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból, ahol a válaszadók 30 százaléka szerint jó a fix tarifa mert az egyértelmű. A szabad árazás és a verseny mellett mindössze az emberek 13 százaléka állt ki, 15 százalékuk pedig a „mindegy, csak olcsó legyen” álláspontot képviseli. A fennmaradó 42 százalék nem jár taxival.
Budapesten – amelynek lakosait leginkább érinti a kérdés – az emberek 26 százaléka támogatja a fix tarifákat, 24 a szabad versenyt, 21 százalékot pedig csak az alacsony árak érdeklik. A fővárosban az embereknek csak a 29 százaléka nem utazik taxival.
A lakóhely szerinti bontásból az is kiderül, hogy minél kisebb településen lakik valaki annál inkább a fix és „egyértelmű” tarifákkal ért egyet és annál inkább elutasítja a versenyt a piaci szereplők között.
Az egységes viteldíjak a diplomásokat bosszantják leginkább, az alap és középfokú végzettséggel rendelkezőket kevésbé, az oktatásban töltött idő hosszával együtt erősödik a piacbarát hozzáállás is.
A taxitarifák kérdése ugyanakkor nem osztja meg az időseket és a fiatalokat, a 60 éven felüliek csak egy hangyányival örülnének jobban annak, ha újra lehetne válogatni az árak között.
Szintén nincs lényeges eltérés a nemek közötti bontásban, bár az kiderül a kutatásból, hogy a nők 45 százaléka nem jár taxival, szemben a férfiak 40 százalékával.
Bármi is lesz a mostani tarifavita vége, az az elmúlt években kiderült, hogy a budapesti taxislobbi nagyon erős. Nem csak azt tudták elérni, hogy kizavarják az Ubert az országból, de az árversenyt is kiiktatták az életükből. Budapest korábbi vezetése a minőségi szolgáltatással indokolta a döntést, habár azóta is rendre hallani a BKK ellenőrzésein tömegesen megbukó taxisokról, és piacot ma is „fertőző”, a tisztességes fuvarozókat fenyegető, az utasokat lehúzó „hiénákról”, akik miatt a taxitársaságok is többször segítséget kértek már a döntéshozóktól.
Karácsony Gergely a fix tarifák eltörlésének kérdését csak annyival kommentálta, hogy „én személy szerint azt gondolom, hogy kell gesztusokat tennünk a taxistársadalom felé”. Hogy ezzel mire célzott a főpolgármester, az talán a következő hónapokban kiderül.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
Forrás: napi.hu