Taxisok is esélyesek a kamatmentes turisztikai hitelre
Hamarosan a taxisok és a kisbuszosok is bekerülhetnek a Széchenyi Turisztikai Kártya program kedvezményezetti körébe. A rendkívül kedvező hitellel a turizmus-vendéglátás szinte valamennyi szereplője élhet már most.
Kilencven százalékos állami garanciával, 250 millió forintos felső határral került piacra a koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett turizmus-vendéglátás ágazat vállalkozásainak túlélését segíteni hivatott Széchenyi Turisztikai Kártya. A Széchenyi Kártya Programot felügyelő KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Krisán László csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a részleteket. Elmondta: az egy, két és három éves futamidejű folyószámlahitel teljesen szabad felhasználású, kamatmentes, és 100 millió forintig ingatlanfedezetet sem igényelnek hozzá a bankok, amelyek a nagyarányú állami garanciára tekintettel 100 millió forint fölött is rugalmasak. A hitel még olcsóbbá tétele érdekében majdnem minden költséget átvállalt a kormányzat, mindössze a 0,25 százalékos garanciadíjat kell fizetni, ami uniós előírás.
A pandémiára tekintettel az EU az eddigi 200 ezer eurós állami támogatási korlátot, a de minimis három évre vetített összegét 800 ezer euróra engedélyezte felemelni a turisztikai szektorban. Támogatott hitelkonstrukció kiváltására azonban nem használható a Széchenyi Turisztikai Kártya programban igényelt hitel. A Világgazdaság kérdésére Krisán László elmondta, alapvetően a hazai vállalkozások megsegítése a cél, ezért az igénylő cégnek több mint 50 százalékos arányban magyar tulajdonban kell lennie, és az kizárólag mikro- és kis- és középvállalkozások likviditási nehézségeinek enyhítésére szolgálhat.
Az új Széchenyi Kártya konstrukcióra most éppen azért volt szükség, mert világossá vált, hogy a válságidőszakban az egyetlen lehetőség egy olyan olcsó hitelforrás biztosítása a vállalkozásoknak, amivel elkerülhető, hogy komoly pénzeket fizessenek a túlélésük finanszírozására szolgáló pénz után. Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese közölte, a magyar vállalkozások nem képeztek elég tartalékot, szárnyalt a turizmus, nem készültek hosszú válságra a cégek. Felmérések szerint a turisztikai cégek működési költségeinek 50-60 százaléka fix és személyi költség, ami üzemszünet esetén lehetetlenné teszi a leállási időszak finanszírozását. Ráadásul a koronavírus járvány kezdetén még mindenki legfeljebb őszig tartó krízissel számolt csak, de 2020-ban már biztosan nem lehet nemzetközi turizmusról beszélni, sőt, az ágazat teljes regenerálódására nincs esély a védőoltás megjelenéséig – mondta Könnyid. Ma már 2022-2023-ra teszi számos szervezet a kilábalást, az ENSZ is sokadszor módosítja várakozásait, egyre kijjebb tolja a felépülés időszakát. 2019-hez képest globálisan 60-80 százalékos a visszaesés, nemzetközi szinten 910-1200 milliárd dolláros az idei bevételcsökkenés. Világszerte 1100 millió turista hiányzik, 100-120 millió munkahely van veszélyben, a turisztikai kereslet visszaépülése nagyon lassú lesz. Ilyen prognózissal nagyon fontos a következő évekre szóló segítség a magyar turizmusban is, amely tavaly még a GDP 13,5 százalékát adta, és 400 ezer embernek biztosított megélhetést. Kiemelten fontos az ágazat, megmentése érdekében számos intézkedést hozott a kormány, ezek egyike a Széchenyi Turisztikai Kártya program, amelyet már a héten lehet igényelni a Kavosz 220 pontján szerte az országban.
A rekordidő alatt összerakott program kapcsán a Kavosz elnöke elmondta, még tovább bővülhet a kedvezményezettek köre, a taxisok és a legfeljebb kilenc személyes kisbuszosok is hamarosan bekerülhetnek abba. A hitellel azok a turizmushoz bármilyen formában kötődő, bevételük 30 százalékát abból szerző vállalkozások élhetnek, amelyek 2019. január elsején már működtek, vagyis egy lezárt üzleti évet fel tudnak mutatni – hangzott el.
Forrás:vg.hu