Nem a cégeket kell megmenteni, hanem a dolgozókat

„Az öt szállodánkból négy zárva, az ötödikben egy darab vendég van”

Pont kezdett volna magához térni a turizmus, amikor a szeptemberi határzár újabb gyomrost vitt be neki. Az iparágban most senki nem mer előre tervezni, csak annyit látnak: nagyon nagy a baj.

A koronavírus a gazdaság összes területe közül a turizmust és a vendéglátást érintette leghátrányosabban. A nemzetközi utazások márciusban gyakorlatilag teljesen leálltak, és bár a nyár jelentett némi reménysugarat, a határok újbóli lezárása szeptember elején ismét szertefoszlatta a reményt, hogy egyhamar helyreállhat a korábbi forgalom.

A szakma képviselőit arról kérdeztük, mekkora leépítésre volt eddig szükség náluk, mivel telnek a napjaik most, és a kilátásaikat nézve tudnak-e bármiben bizakodni.

„Egyáltalán nincs perspektívánk a következő hónapokra”

„Március közepétől teljesen behúztuk a kéziféket, gyakorlatilag csak törlünk és lemondunk. Már áprilisban és májusban 98 százalékos visszaesés volt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A július és az augusztus kicsivel jobb lett, de ez is maximum az előző évi számok ötödét tette ki. A szeptembert pedig még nem látjuk, de a határzár miatt valószínűleg ismét a nullához közelít majd” – mondja Farkas Miklós, a Lupus-Travel Utazási Iroda vezetője, akik elsősorban üzleti utaztatással, illetve a tengerentúlra és más, egzotikusabb helyszínekre egyénileg utazó turistákkal foglalkoztak.

A cég éves forgalma normális esetben 6-700 millió forint körül lenne, eddig öt alkalmazottal működtek, októbertől azonban legalább két, de lehet, hogy három embertől meg kell válniuk. hirdetés

Járulékkedvezményt ugyan kaptak, de mivel a bevételeik gyakorlatilag nullára csökkentek, még a kedvezményes összeg is komoly kiadást jelentett számukra. Bár a tartalékaikból évekig tudnák akár teljes létszámmal is üzemeltetni az irodát, szerinte kérdés, hogy érdemleges munka és bevétel nélkül meddig érdemes.

„Egyáltalán nincs perspektívánk, márciusban még bíztunk benne, hogy 2-3 hónap alatt lecseng ez az egész, mint egy influenzajárvány. Amikor júniusban jött az újfajta bértámogatás, úgy voltunk vele, hogy akkor ezt még próbáljuk ki és nézzük meg, mi lesz újabb pár hónap múlva. Most viszont minden jel arra utal, hogy az ősz sem lesz jobb. A korlátozások biztosan nem fognak enyhülni” – magyarázza Farkas.

Mivel a bértámogatás a munkaerő fizetésének csak egy részét fedezte, a fennmaradó munkabért a nem létező bevételből fedezték. Így egy esetleges újabb 2-3 hónapos bértámogatás esetén erősen el kellene gondolkodniuk, van-e értelme élni vele.

„Egyszerűen nem látjuk, mi lesz az időpont, amikortól újra lehet utazni. 2021, 2022, vagy még később? Mindenki csak találgatni tud, senki nem bizakodó.”

Az iroda megmaradó munkatársai mostanában leginkább könyveléssel és adminisztrációval foglalkoznak. Az utasok által befizetett összegek nagy részét már visszaadták, de néhány repülőjegy függőben van még, főleg a légitársaságok csúszása miatt.

Gondolkodnak azon is, milyen irányba bővíthetnék profiljukat az idegenforgalmon túl, hiszen arra belátható időn belül aligha alapozhatnak.

„Nem a cégeket kell megmenteni, hanem a dolgozókat”

„Március közepéig minden jól működött, úgy nézett ki, hogy az idei is csúcsév lesz a turizmusban, a szállodáknak és az utazási irodáknak egyaránt. Utána egyik pillanatról a másikra esett nullára a forgalom” – idézi fel Flesch Tamás, a Continental Group ügyvezetője és az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) elnöke.

Ő is hozzáteszi, hogy a nyár ugyan jelentett némi gyógyírt, de összességében így is annyira mínuszban vannak, hogy még a költségeiket sem tudják kitermelni.

A szállodalánc több cég keretein belül összesen nagyjából 300 embernek adott munkát, ebből többszöri leépítés után jelenleg nagyjából 70-en maradtak, tehát négyből majdnem három alkalmazottól meg kellett válniuk.

Tartalékaik szerencsére még vannak, erre alapozva tudtak ennyi embert megtartani, hiszen jövő májusig nem számítanak a bevételek számottevő emelkedésére. Azelőtt szinte semmi esélyt nem látnak rá, hogy változzon a jelenlegi helyzet.

A járulékelengedés és a kurzarbeit program jelentett némi segítséget, az MSZÉSZ jelenleg ennek meghosszabbításáért lobbizik a kormányzatnál. Flesch szerint ez az egyetlen eszköz, ami segíthetne a maradék emberek megtartásában, hogy majd legyen kikkel újraindulni.

„Így is nagyon nehéz lesz, de legalább valamennyi embert jó lenne megtartani” – fogalmaz, hozzátéve: a turizmus 12-13 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez, egy ilyen súlyú ágazatot kiemelten kellene kezelni.

Szerinte elsősorban nem is az a kérdés, hány szálloda megy tönkre a mostani válságban, hiszen üzemeltető biztosan akad majd másik. Sokkal inkább az, mi lesz a munkaerővel: ha a jó szakemberek tömegesen hagyják el a pályát, vagy távoznak külföldre kilátások híján, akkor hiába indul újra az iparág, nem lesz, aki dolgozzon benne. Ebbe, tehát a cégek helyett az emberek megmentésébe kellene minél több állami pénzt fektetni.

„Sok fiatal munkavállaló annyira megdöbbent attól, hogy ebben a szektorban megtörténhetett egy ekkora mértékű leállás, hogy egyszerűen nem szeretnék még egyszer kitenni magukat hasonlónak” – mondja a szakember.

Beszédes adat, hogy a Continental Group öt szállodájából jelenleg egy van nyitva, és ebben az egyben a cikk írásának pillanatában egyetlen vendég tartózkodott.

Flesch ennek ellenére bizakodó: arra számít, hogy jövő év második felében már egész jól működik majd a turizmus, még ha a 2019-es szintet nem is fogja elérni. Persze ennek alapfeltétele, hogy legyen vakcina, hiszen csak ez hozhatja vissza az utazni vágyók bizalmát.

50 százalékos leépítés is jöhet a beutaztatóknál

„Február végén Olaszországból jöttek az első lemondások, márciusban pedig a határzárral teljesen leállt a beutaztatás. Amikor nyár elején valamennyire újraindultak a foglalások, még abban bíztunk, hogy a szeptember-október, vagy esetleg a karácsonyi vásárok valamit még fognak hozni. Aztán jött a határzár, ami teljesen váratlanul ért bennünket” – mondja Lázár Judit, a MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetsége) elnöke.

Azt sejtették, hogy lesz valamilyen szigorítás, leginkább déli irányban, arra viszont egyáltalán nem voltak felkészülve, hogy újra teljesen lezárnak mindent.

Ez szerinte óriási bizalomvesztéssel is jár a külföldiek részéről: valószínűleg az újranyitás után is sokak kedvét elveszi az ideutazástól, hiszen nem lehetnek biztosak benne, mikor jön egy ismételt zárás.

A beutaztatás most szinte teljesen leállt, a szövetség összes tagjának nulla, vagy ahhoz közeli a bevétele. A tagok körében Lázár becslése szerint eddig nagyjából 10 százalékos leépítésre volt szükség, ezt valamennyire mérsékelte a fentebb már említett járulékmentesség, illetve a kurzarbeit rendszer.

Ha azonban nem lesz újabb, hasonló kormányzati támogatás, október-november folyamán további, legalább 50 százalékos leépítést jósol.

Tehát az egész szektor nagyjából fele elveszítheti a munkáját. A MABEUSZ 18 taggal és 160 munkavállalóval indult neki a vírusnak, a turisztikai és rendezvényszervezési ágazatban összesen viszont 350-400 ezren dolgoztak a járvány kezdetén.

Flesch Tamáshoz hasonlóan Lázár Judit is arra számít, hogy év végéig nem fog javulni a helyzet. Jövő tavasszal talán már megindul valami, de áprilisig amúgy sem szokott akkora dömping lenni turistákban, legfeljebb üzleti utakban, így ő szintén inkább a májust tartja reálisnak, de szerinte is a vakcina a fő feltétele ennek.

A MABEUSZ-nál addig is tréningezik az alkalmazottakat, hogy legalább a tudásukat szinten tartsák, illetve bővítsék.

A rendezvényes cégek már az utolsó tartalékaikat élik fel

Komoly pénzügyi és humánerőforrás-krízis fenyegeti a járvány miatt a magyar rendezvényszervező szakmát is. A korábban évente közel ezermilliárd forintos forgalmat lebonyolító szektor szereplői csak segítséggel lehetnek képesek életben maradni és újraszervezni az iparágat – válaszolta megkeresésünkre a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz).

Az üzleti rendezvényszervezőket és szolgáltatókat tömörítő legnagyobb szakmai szervezet felmérése szerint az elmúlt hónapokban az idei rendezvényállomány több mint 80%-át mondták le a különböző partnerek. A szakmában dolgozó cégek többsége 80% fölötti forgalom-visszaeséssel számol.

Az előrejelzéseket figyelembe véve a nemzetközi turizmus, a rendezvények, különösen a nemzetközi rendezvények újraindulása várhatóan nagyon lassan fog megtörténni. A szeptemberi határzárral pedig a nemzetközi üzleti találkozók, konferenciák esélyét is lenullázták.

A rendezvények egy részét a szervezők a virtuális térbe helyezik át, ám ez nem pótolja az élő eseményeket. A kapcsolatépítés, a személyes találkozás az üzleti rendezvények lényege, és ez csak korlátozottan működik az online térben.

Ganczer Gábor, a MaReSz elnöke szerint a szektorban dolgozó cégek utolsó tartalékaikat élik fel. Ha nem érkezik nagyobb segítség, a jórészt kis- és középvállalkozásokra épülő ágazatban tömeges elbocsátások jöhetnek, és az alkalmazottak fele-kétharmada veszítheti el az állását. Ez azt jelentené, hogy mintegy 60 ezer ember megélhetése kerül veszélybe.

A rendezvényipar szereplői szerint nem csak a járulékmentesség meghosszabbítására lenne szükség. Az ágazat életben tartásához az is kellene, hogy a cégek pályázható, vissza nem térítendő támogatást kapjanak, az állam emellett bértámogatással is segítse az alkalmazottak megtartását. A szektort képviselő szakmai szervezetek már számos fórumon jelezték a Kormányzat felé, hogy bajban van a szakma, gazdaságélénkítő lobbijavaslataikat több körben is a döntéshozók elé tárták.

Ha most elmarad a kormányzati segítség, annak súlyos következményei lesznek. Ha a szakképzett munkaerő kényszerű pályaelhagyóvá válik, akkor a jövő évben esedékes nagy nemzetközi kongresszusok, kiállítások, sportrendezvények számára már nem lesz elérhető a rendezvényekhez szükséges professzionális háttér, mert azokat a tapasztalt szakembereket, akik biztosítanák a technikai rendszereket, a catering szolgáltatást, szervezési feladatokat, nem lehet egyik napról a másikra pótolni.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu