Hogyan nézzük hülyének a NAV-ot? 2. rész

Ígértük, nem maradunk adósok. Íme, a Bolt sztori negyedik része. És még mindig nincs vége….

A cikksorozat első részét itt találjátok, a másodikat itt, a harmadikat itt, ezen rész első felét pedig itt.

Akkor nézzük a dr.(?) Rásó (BKK) által engedélyeztetett, valamint a Bolt HTX – Bolt OU által teljesen szabályosnak ítélt magyarországi, budapesti valós tevékenységet, valós szolgáltatást, valamint azt, hogyan visznek ki az  országból éves szinten milliárdokat, hogyan tüntetik el, és hogyan nem fizetik meg az ÁFA-t, a hatályos jogszabályok sajátos átértelmezésével. Mindezt egy hatálytalan háromoldalú „szerződés” keretein belül.

Először, annak ellenére, hogy három szerződő fél köt szerződést (magyar szolgáltató – magyar Bolt HTX – észt Bolt OU), jó pár szerződés tanulmányozása után jól látható, hogy a Bolt OU (észt) részéről a szerződések nem kerültek aláírásra. Erre vonatkozóan minden bizonyíték rendelkezésünkre áll. Megállapítható az is, hogy évek óta hatálytalan szerződésekkel dolgozik a Bolt HTX – Bolt OU, mivel temérdek, a hatályos szerződés ismérvei közé tartozó tétel hiányzik ezekből, de  az sem merész  kijelentés, hogy érvényes szerződés nélkül működnek, hiszen az aláírás hiánya erre utal. Az, hogy a Bolt HTX nevében egy magyar meghatalmazott aláfirkálja a papírokat, pecsét nélkül, ráadásul a Bolt OU aláírása egyiken sem szerepel, az erősen kérdésessé teszi az ügyet, különösen annak tükrében, hogy bár szerződéskötéskor hivatkoznak a Bolt HTX és a Bolt OU közötti szerződésre, de azt se meg nem mutatják, sem át nem adják a harmadik félnek.

Nézzük az állítólag „határokon átívelő” szolgáltatásnyújtás jogszabályi hátterét.

Tehát adott egy Magyarországon/Budapesten engedéllyel rendelkező taxis személyszállító szolgáltató. Adott egy Bolt HTX, mint Budapesten engedéllyel rendelkező „fuvarszervező”. És adott egy észt székhelyű Bolt OU, mint program-és brand tulajdonos.

„Szolgáltatásnyújtás külföldön (Bolt OU, észt alkalmazandó)

Ha az Ön bejegyzett cége szolgáltatásokat (pl. építészeti vagy idegenvezetői szolgáltatásokat) nyújt az Ön lakóhelye szerinti országban, a kérdéses szolgáltatásokat más EU-tagállamokban is kínálhatja anélkül, hogy ehhez vállalkozást vagy fióktelepet kellene létrehoznia az adott országban.

Ez hasznosnak bizonyulhat akkor, ha Ön:

• a kérdéses szolgáltatást ideiglenes jelleggel kívánja ott nyújtani,
• a szolgáltatást kizárólag egyetlen ottani ügyfélnek kívánja nyújtani,
• tesztelni kívánja a piacot, mielőtt cégbővítésbe kezdene a kérdéses országban.

Ha Ön úgy dönt, hogy céget jegyeztet be egy másik EU-országban, meg kell felelnie az ottani nemzeti szabályoknak a leányvállalatok, fióktelepek, illetve képviseletek létrehozására/bejegyzésére vonatkozóan, és eleget kell tennie az adott országban hatályos, vállalkozásindításra vonatkozó szabályok túlnyomó többségének (ideértve a szakmai képesítések elismeréséről és a szükséges engedélyek kiváltásáról szóló előírásokat). Előfordulhat, hogy meg kell felelnie bizonyos tagállami, európai vagy nemzetközi előírásoknak is.

Léteznek bizonyos kivételek, azaz az alábbi feltételek teljesülése esetén Ön dönthet úgy, hogy saját uniós országának (azaz a letelepedés helye, illetve az állandó lakhely vagy a szokásos tartózkodási hely szerinti országnak) az áfaszabályait alkalmazza:

• az Ön letelepedési helye, állandó lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye egyetlen uniós országban található,
• az Ön cége távközlési, elektronikus vagy műsorszolgáltatásokat nyújt nem adóalany fogyasztóknak, akik egy másik uniós tagállamban vannak letelepedve, ott van az állandó lakhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük,
• a szolgáltatásnyújtás összértéke a folyó naptári évben nem haladja meg, és az előző naptári évben sem haladta meg a 10 ezer eurót (az áfát nem számítva).

Uniós szabályozás

Ön az uniós szabályozást alkalmazhatja, ha cége határon átívelő távközlési, televíziós és rádiós műsorszóró vagy digitális szolgáltatásokat nyújt a fogyasztóknak – ez az összes uniós országra vonatkozik, kivéve:

• azt az EU-országot, amelyet Ön azonosítót kiadó tagállamnak választott;
• azokat az EU-országokat, amelyekben cége fiókteleppel rendelkezik ( a letelepedés helye szerinti tagállamok).

Szolgáltatás értékesítése olyan vállalkozásnak, melynek székhelye egy másik uniós országban van

Ha az Ön vállalkozása egy másik uniós országban székhellyel rendelkező cégnek értékesít szolgáltatást, rendszerint nem kell felszámítania áfát ügyfelének. A szolgáltatást megvásárló cégek a saját országukban fizetnek majd áfát az ott alkalmazandó adókulcsnak megfelelően (a fordított adózási eljárást alkalmazva).

Ez az utóbbi két mondat, ami a Bolt által felépített rendszer vesztét okozza. Egyrészt a Bolt OU-nak a fordított ÁFA-ra való hivatkozása  elismeri, hogy ő nyújtja a szolgáltatást. Ennek egyetlen célja azonban az, hogy ne a Bolt OU-nak kelljen ÁFA-t fizetnie. Másrészt mivel szabálytalanul szolgáltat a magyar piacon (engedély nélkül), a fordított adózási eljárás plusz ÁFA terhe szóba sem jöhet, hiszen ahogyan már írtuk, a Magyarországon teljesített szolgáltatás során már adóalapot képező bizonylatolás történt. Amennyiben a Bolt OU a helyes eljárást követte volna, és fiók céget hoz létre Magyarországon, a fordított adózás kérdése fel sem merülhetne, azonban mind a magyar Bolt, mind az észt Bolt az adóelkerülés érdekében kezdte meg tevékenységét a jogszabályokkal ellentétes formában.

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában:
3. a)^*  belső piaci információs rendszer: a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: IMI rendelet) 5. cikk a) pontjában meghatározott elektronikus adatátviteli eszköz,
4. b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
5. c) EGT-államban honos vállalkozás: valamely EGT-állam állampolgára mint önálló vállalkozó, továbbá valamely EGT-állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely EGT-államban van,
6. d) engedélyezés: bármely olyan hatósági vagy bírósági eljárás, amelynek lefolytatása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének, folytatásának vagy igénybevételének jogszabályban előírt feltétele, ha
7. da) a tevékenység a hatóság vagy bíróság kérelemnek helyt adó határozatának végrehajthatóvá válásáig vagy
8. db) ha jogszabály a tevékenység megkezdését, folytatását vagy igénybevételét ahhoz a feltételhez köti, hogy meghatározott határidőn belül a hatóság vagy bíróság nem hoz a kérelmet elutasító határozatot, a határidő lejárta előtt a hatóság vagy bíróság elutasító határozatának hiányában

jogszerűen nem kezdhető meg és nem folytatható, vagy a szolgáltatás jogszerűen nem vehető igénybe,

Bejelentéshez kötött tevékenység folytatásának ellenőrzése

25. § (1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését.

(2) Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és

27. a) ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból a 27. § szerinti nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy
28. b) ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását.”

Amennyiben egy cég fuvarszervezőként szeretne a magyarországi, budapesti piacra lépni, akkor a fuvarszervezői engedélyt a BKK előminősíti, azaz megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat.  Az előminősítés (BKK) feltételei diszpécser központ, védjegy, szabadjelző, a „címkiadó rendszer” működése, pénzügyi megfelelőség, szakmai vezető személye, munkaszerződések, névre szóló vezetékes telefon. Amennyiben az előminősítés szerint a cég megfelel, a BKK a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára az előkészített anyagot átadja engedélyezésre.

Az engedély alapján a Bolt HTX  gazdasági társaság az NKH által kiadott engedély birtokában kezdhette meg működését még lánykori nevén, Taxify-ként, 2016-ban. Az elmúlt évek során sehol, semmilyen körülmények között nem volt fellelhető a Bolt OU részére kiadott fuvarszervezői tevékenységet lehetővé tevő engedély, hacsak a Bolt HTX által szabálytalanul és jogszabály által nem biztosított átruházást nem tekintjük annak. Lásd a fent idézett háromoldalú szerződések szerintieket. A szolgáltatói együttműködési keretszerződésben a Bolt HTX (magyar), mint fuvarszervező és a Bolt OU (észt) rendszer-és márkatulajdonos, valamint a vállalkozó vagy vállalkozás által kötött keretszerződés nem a gazdasági tevékenység valós menete szerint folytatódik, mivel a szerződés megállapíthatóan színlelt szerződés, tekintettel arra a tényre, hogy az engedélyekkel a Bolt HTX rendelkezik, de a valós gazdasági eseményt (fuvarszervezői tevékenységet) a Bolt OU (észt) végzi, amint a cég által évente benyújtott mérlegekből kiderül. Mindezt bizonyítja – amint már az eddigi részekben is leírtuk -, hogy a valós szolgáltatás során a fuvardíj összege az észt Bolt OU számláira érkezik, a magyar Bolt HTX kizárólag export bevételként kapja és könyveli a szolgáltatás rá eső jutalékát. Természetesen ezen kimutatásokból is több rendelkezésünkre áll.

Továbbá a számlamozgások alapján megállapítható az is, hogy szintén az észt Bolt OU utalja a sofőrök részére a jutalékának levonása után maradó összegeket.

A szerződésben említés sincs arról, a Bolt OU milyen feltételekkel és milyen százalékot von le a sofőröktől, valamint hogy milyen számlát használ az utalásokhoz.

Azonban a további esetleges vitát ebben a kérdésben zárjuk rövidre a háromoldalú szerződés alábbi pontjaival, amelyek egyértelmű beismerései annak, hogy a valós tevékenységet az észt cég végzi, mégpedig engedély nélkül. Hol van a magyar Bolt HTX, és  – ismét felmerül a kérdés – hol van a BKK elvileg jogvégzett dr. Rásója? Lássuk tehát a szerződést.

„1.2 3. szakasz

A Bolt HTX (magyar) önállóan végzi szolgáltató felé a budapesti telephelyéről az engedélyhez kötött fuvarközvetítési, fuvarszervezési, címközvetítési közvetített szolgáltatást, illetve a Bolt OU (észt) megbízottjaként teljesítési segédként a Bolt márka marketingjét, a rendszer oktatását, és egyéb marketing tevékenységét.

2pont, 2/3

A megbízott pénzeszköz kezelői jogviszony amely a Bolt OU (észt) és a szolgáltató (taxis) között jött létre, ami alapján a Bolt OU jelen szerződésben részletesen meghatározottak szerint kezelheti a szolgáltató egyes pénzeszközeit.

2/4

Amely a Bolt OU és a szolgáltató között jött létre ami alapján a Bolt OU rendszere utasoldali igények alapján automatikusan e számlázási megbízást küldhet a szolgáltató által létrehozott és kezelt saját számláz.hu oldalon regisztrált K Boss Kft. fiókjára.”

Ez utóbbi KBoss Kft. egyébként egy norvég cég hazai leányvállalata 1/1 tulajdonú, szintén norvég céggel.  Na, hurrá! Az első cég, amely tényleg leányvállalat, és elsőre úgy néz ki, ahogy az észt Bolt Ou nak is kellene, ámde a cég mérlege szerint, legalább ők sem fizetnek ÁFÁ-t. Ez már, úgy látszik, alapkövetelmény bármelyik Bolt cég, immáron közismert triásza és közvetlen környezetükben.

De visszatérve a valós szolgáltatásra, azért a fenti sorok eléggé egyértelmű elismerései állításainknak, még a saját maguk által összetákolt szerződés szerint is. Az, hogy ez a szerződés aláírás nélkül érvényes vagy nem, majd eldöntik az erre hivatott hivatalok és hatóságok. Hogy egyértelművé tegyük, a szerződésben a magyar cég elismeri, hogy a valós szolgáltatást az észt Bolt OU nyújtja, márpedig ebben az esetben nem beszélhetünk fordított ÁFA-ról a hatályos adójogszabályok szerint, egész egyszerűen azért, mert a szolgáltatás maga (azaz a sofőr és az utas közös útja a célig) nem hagyja el Magyarország területét, kivéve, ha millióból egy esetben behajtanak az ukrán követség területére. Ám az egész rendszerben a mérleg adatok tanúsága szerint egyedül a sofőrök, azaz a magyar vállalkozók és vállalkozások fizetnek ÁFA-t, ráadásul a fordított ÁFA-t is, azaz duplán adóznak.  A Bolt pedig mossa kezeit, és tetemes költségvetési csalást, adócsalást elkövetve nettó összegeket utalgat milliárdos nagyságrendben „határokon átívelően”. Mindenesetre ezen tények ismereteink szerint már erős érdeklődést váltottak ki az arra hivatott hatóságoknál!

Hamarosan jön a vége….

1.rész: Al Capone is boltban vásárolt

2.rész: Bolt- wolt….izé…volt

3.rész: A taxis keresztapa

4.rész: Hogyan nézzük hülyének a NAV-ot?

5.rész: Csillaghullás, avagy Dubaiból Szegedre