Miért nevezik Pesten drosztnak a taxiállomást?

Miért nevezik Pesten drosztnak a taxiállomást?
Megosztom

Már ha így hívják még egyáltalán. Az Uber és a GreenGo (elektromos autó megosztó rendszer) nemzedéke számára talán már magában a kérdésben is új ismeret rejlik.

A budapesti autótaxizás kezdetének hivatalos dátuma 1913. június 1. A géperejű bérkocsik, akárcsak lassan kiszoruló elődeik, a fiákerek és a konflisok, kijelölt helyen várakoztak.

A taximegállók közvetlenül hívható telefonokkal voltak ellátva. Sok bosszúságot okozott azonban, hogy gyakran sorra fel kellett hívni a számokat, míg végül felvették valahol – esetleg épp a város túlfelén.

A gond orvoslásához külföldi példák után néztek az első taxivállalat, a Budapest Automobil Közlekedési Részvénytársaság, közönséges nevén a „szürketaxi” szakemberei.

Végül 1914-ben Hamburgból vették át a megoldást. Ott Theodor Drost német mérnök találmányát alkalmazták, ami biztosította, hogy a cég központjában mindig látható legyen, hány autó is van éppen az egyes várakozóhelyeken, azaz ahogy nálunk idővel emlegetni kezdték, a „drosztokon”.

Ezután már a központot hívva is le lehetett adni a rendelést, innen pedig szabályozni a kocsik egyenletes eloszlását.

Az eredeti szabadalom, aminek rajzát mutatjuk is, egy kis jegyautomata szerű készülék volt, amit minden állomáson a telefon mellé felszereltek. Ennek nyílásába az épp beérkező sofőr berakott egy tantuszt, azaz érmét. Az egymás fölött gyűlő tantuszok egyre lejjebb nyomtak egy rugós kapcsolószerkezetet, ami elektromos jelzést adott egy központi helyen, ahol aztán egy óra mutatta a kocsik számát. Induláskor a taxis kulccsal állított egy forgattyún, és az érmét visszakapta szekrényből.

Hírek szerint azonban egyesek mindenféle egyebet dugva a nyílásba, puszta csibészségből rendszeresen „meghekkelték” a rendszert. Talán ezért is volt, hogy nálunk inkább az a megoldás állandósult, hogy a sofőrök egy kar mozgatásával állítottak be a megfelelő számot, ami az áramerősség váltakozásával jelzett a telefonközpontosnak.

Az első időkben, ha üres volt droszt, akkor onnan az utas maga is telefonkapcsolatba léphetett a kezelővel. Egy koronát kellett bedobnia. A kiérkező gépkocsivezető a pénzt kivette és az út végén beszámította a fuvardíjba.A drosztokért már akkor és azóta is öldöklő konkurenciaharc folyt.

De erről talán majd egy másik posztban..

Theodor Dost eredeti szabadalma a taxiállomásokon várakozó gépkocsik számának távoli nyilvántartására, 1912. Forrás: Google Patent

Taxiállomás MARTA-gyártmányú taxiban ülő sofőrökkel, 1920 körül. A helyszínt nem tudtuk megállapítani, megfejtéseket örömmel várunk!
Telefonos taxiállomás a Köröndön, 1927. Megjelent: Drasche-Lázár Alfréd (1875-1949): Make a trip to Hungary! Kommen Sie nach Ungarn! Visitez la Hongrie! Jöjjön Magyarországra! Budapest , Tolnai, 1927. p. 81.

hirdetés

Telefonkezelő munkahelye, 1930-as évek, VIII. Kerepesi út 15. Megjelent: A harmincéves szürketaxi, 1913-1943. Budapest, [Kellner Ny.], 1943. p. 51.
Pasaréti tér, fagylaltárus, drosztnál várakozó taxisok. 1935 körül
Bérkocsi állomás Csillaghegyen, a Mátyás király úton, a HÉV -megállónál, 1936 előtt.
Taxiállomás az Apponyi téren (Ferenciek terén), a Kígyó utcánál, 1941. Kinszki Imre felvétele.
Taxiközpont kocsiszámmutató táblával, 1942. VIII. Kerepesi út 15. Megjelent: A harmincéves szürketaxi, 1913-1943. Budapest, [Kellner Ny.], 1943. p. 50. FSZEK Budapest Gyűjtemény
Droszt a November 7. téren (Oktogonon), 1960-as évek. FSZEK Budapest Gyűjtemény

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu