A Tarlós-féle taxireform nem hozott egyebet egy megoldatlan helyzet konzerválásánál
Nyolcvan durva jogsértést – közte túlszámlázást, engedély nélküli fuvarozást – regisztráltak idén szeptemberig a budapesti taxisok ellenőrei. Ezek az esetek 2000 ellenőrzésen akadtak fönn, így nem tűnnek jelentős aránynak, de ha azzal a több millió fuvarral számolunk, ami a 6700 fővárosi taxisra jut, akkor az végeredményben évi több ezer lehúzás lehet. Így máris érthető, miért tér el az utasok észlelése a revizorokétól.
Aligha lehet kétséges, hogy az évi több millió utast kiszolgáló, 5 milliárd forint forgalmú személyfuvarozási piac (ez a társaságok árbevétele, a taxisoké többször ennyi) minden hosszú távra tervező szereplőjének az volna az érdeke, hogy a média ne legyen tele időről időre vérforraló átverésekkel, esetleg konkrét verésekkel. Persze, ne legyünk igazságtalanok, a hírekbe kerülő kriminális történetek kirívóak, és a taxisok többsége tisztességes vállalkozó, aki nehéz terepen és sokat dolgozik. A végeredmény azonban mégis csak az, hogy évek óta nem tudják kiszűrni a soraikból se a hiénákat, se az ügyeskedőket. Így nem csoda, ha nem túl jó a megítélésük a fővárosiak körében. „Harminc éve járom a pesti utakat, szeretem a munkám és tisztességesen dolgozom, ezért mindig kinyílik a bicska a zsebemben, amikor eszelős idióták vagy közönséges bűnözők rontják a taxis szakma renoméját” – mondja Gábor, miközben a Petőfi hídon araszolunk a Boráros tér felé. „Igazából nem értem, hogy ha az illetékesek igazán akarják, miért nem lehet fülön csípni a zavarosban halászókat, engedély nélkül, feketén fuvarozókat. Ez mindenkinek árt, de leginkább azoknak, akik sosem vágnának át senkit egy fillérrel sem. Már azon is gondolkodtam, hogy az 1001 orvos a hálapénz ellen csoport mintájára meg kellene alapítani az 1001 taxis a hiénák ellen elnevezésű klubot. Jobb marketing volna bárminél, majd mondom is a főnöknek” – mosolyog Gábor, és hálásan fogadja az őt megillető jattot. Első hallásra megdöbbentő tapasztalatokat hoztak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) idei ellenőrzései, nem kis részben azért, mert semmilyen lényegi javulást nem mutattak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Minden hetedik taxisnál találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, 2000-ből 1400 esetben. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint ebben az első ránézésre sokkoló, 70 százalékos jogsértési arányban az is benne van, amikor valamelyik személyszállítónak hiányzik egy matricája vagy éppen dohányzik, de azt is rögzítik az ellenőrök, ha egy taxiállomáson akár öt-tíz percre magára hagyja az autóját, amíg elszalad valahová. „A számok mögött persze mi is látjuk azokat a valós jogsértéséket, amikor ebből a 2000 ellenőrzésből 80 esetben – 4 százalék – visszavonták a taxis droszthasználati engedélyt. Százból négy taxis követ el ilyen súlyos szabálysértést a fővárosban, a túlszámlázás és a jogosulatlan tevékenység végzése is ezek közé tartozik”, mondja a szövetség elnöke. Hozzátéve, a BKK által elvégzett célirányos ellenőrzések minden olyan esetet feltártak és rögzítettek, amelyek eltértek a fővárosi taxirendelet szabályozásától. „Az utasok, közte a rengeteg turista, valamint a többségében tisztességesen szolgáltatók jogos igénye, hogy az illegális személyszállítókat és a szabályokat súlyosan sértőket kiszűrjék és büntessék. Ehhez elsősorban a hatósági ellenőrök létszámát kell mielőbb rendezni”, mondja Metál Zoltán.
A BKK továbbra sem rendelkezik hatósági jogkörrel, ezért azok az ellenőrzések jóval eredményesebbek, melyeket a hatóságok (Innovációs és Technológiai Minisztérium, kormányhivatalok, NAV, rendőrség) bevonásával közösen végeznek, ezeknek ugyanis van következménye. Kérdésünkre a BKK óvatosan reagált. Megerősítették a taxisszövetség álláspontját, miszerint a hatóságokkal végzett közös ellenőrzések kifejezetten hatékonyak a jogsértések visszaszorításában, de arra már nem reagáltak, hogy miért nem sikerül jottányit sem előrelépni az anomáliák megszüntetésében. Kiemelték ugyanakkor, hogy az ellenőrzések során nem a taxisok 70 százalékát büntették, mivel elsősorban mindig a jogsértéssel, panaszokkal fokozottan érintett helyszínekre figyelnek, így egy-egy taxist többször is ellenőrizhetnek. Hozzátették, a szabálytalanságok nagy része pótolható technikai hiányosság. A Liszt Ferenc Repülőtéren tapasztalható, szintén nem új keletű problémákra – az arcbőr nélküli hiénák üzelmeire – azt válaszolta a BKK, hogy Ferihegyen komoly változásokat lehet tapasztalni. A terület üzemeltetője lecserélte a biztonsági szolgálatot, melynek többek között az utasra vadászó személyek és csoportok kiszűrése a feladata, szorosan együttműködve a repülőtéri rendőrséggel.
A taxispiac Tarlós-féle reformjáról több, általunk megkérdezett szolgáltató azt mondja: a volt főpolgármester lényegében csak látványintézkedéseket tett, úgy, ahogy ezt a hajléktalan-kérdésben is láthattuk tőle, de a probléma mélyreható megoldásához gyenge vagy motiválatlan volt. „Tarlós nem probléma-irigy, hagyott feladatot az utódjának a taxisbizniszben is”, véli epésen a taxispiacot jól ismerő forrásunk. Hozzátéve: a tavalyi tarifarendezés alapján – benne a 450-ről 700 forintra emelt alapdíjjal és a 280-ról 300 forintra emelt kilométerdíjjal – az utasközönség kevésbé tolerálja az átveréseket, az új városvezetésnek tehát bizonnyal „bérlete lesz a problémához”.
Nem csak a színe más
A taxik általános besárgulásából kimaradt egy Elit néven működő szolgáltató. A BKK szerint ez nem véletlen, mivel különbséget kell tenni a Taxirendeletnek megfelelő megjelenéssel, díjszabással és engedéllyel működő sárga autók és a személygépkocsis személyszállítók között. A fekete színű, személygépkocsis személyszállításra vonatkozó engedéllyel rendelkező autók nem taxik, számukra jogszabályban meghatározott díjszabás sincs. Mindkét tevékenység hatósági engedélyhez kötött, de a kiadás feltételei eltérőek, amint a szabályozásuk is. A fekete autók kiegészítő vagy kapcsolódó szolgáltatásként működnek, például a szálláshely- és az idegenforgalmi ágazatban.
Forrás: nepszava.hu