Amikor a nagyagy tyúkszemére lépünk…

Amikor a nagyagy tyúkszemére lépünk…
Megosztom

Szeretjük, amikor valakinek a tyúkszemére lépünk, és az megrendel egy cikket, hogy reagáljon rá. Van, akinek megy ingyen is, mert jó, amit csinál, és kellő alázattal végzi a munkáját, másnak meg kell rendelnie, mert még a saját „főnöke” is utálja, amit csinál. Látszik, hogy Nagy Elek nem ismeri a taxisokat, pedig azért húz belőlük is szép pénzt. Illene néha leereszkedni közéjük. Látszik, mert ha ismerné, akkor tudná, hogy felénk az járja, hogy pacekba mondjuk, ha valami bajunk van. No, de mindegy.

Jót röhögtünk, főleg az egyik mondaton. Így hát akkor – mivel tudjuk, hogy olvasnak minket, sokszor eléggé szívroham közeli állapotban – ez úton üzenjük: ez még így is kevés. Nagyon kevés. Harmatkevés. A bizonytalanságot pedig pont ti generáljátok. Megmondom azt is, mivel: negyven százalék. Ismétlem: negyven százalék!

Attól, hogy a xaros bödönt felrakják a stelázsi polcára, még nem lesz belőle lekvár. Bocs. És akkor jöjjön a naaaaagy (dobpergés) zseniális (dobpergés) fantasztikus (dobpergés) Nagy Elek.

UPDATE : A nap kommentje is megérkezett a cikkhez:

„Isten igazából kétszer elolvasva sem tudom ténylegesen értelmezni. Nem tudom, mit akar mondani. Akar egyáltalán mondani valamit? Vagy ő sem tudja, mit kellene tennie, ezért úgy csinál, mintha mondana valamit, de közben nem mond semmit.”

A bizonytalanságot kell mielőbb megszüntetni – Nagy Elek kamarai elnökkel beszélgettünk (PS-interjú)

Portálunk Nagy Eleket, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökét kérdezte az érdekképviseleti szervezet által összeállított és a kormányhoz eljuttatott gazdasági válságkezelő javaslataikról. A kamara első embere szerint elsődleges cél, hogy a jelenlegi bizonytalanság helyébe, határozott stratégia mentén kidolgozott lépésekkel a kiszámíthatóság kerüljön, azaz egy védőháló. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a ránk váró nehézségek a gazdaság valamennyi szereplőjétől, így az államtól és a munkaadóktól éppúgy, mint a munkavállalóktól kölcsönösen áldozatokat követelnek.

Egyelőre minden tekintetben felfokozott a hangulat az országban és hatalmasak a várakozások a járványhelyzettel, illetve annak gazdasági hatásaival kapcsolatban. Milyen jelzéseket kapott a kamara a tagjaiktól, a vállalkozásoktól és a vállalkozóktól?

A budapesti kamara javaslatainak kialakítása során folyamatosan konzultált tagjaival, akik közül online kérdőíven keresztül első körben több, mint kétezren juttatták vissza észrevételeiket. Ez azért is fontos, mert a BKIK a magyarországi társas vállalkozások több, mint 40 százalékát tömörítve, a legnagyobb tagsággal rendelkező ágazati kamara. Aktuálisan a struktúránként eltérő és azon belül is változatos jelzések közepette egy valami biztos: a bizonytalanság. Mindenki számol, minden vállalkozás igyekszik megtervezni az előtte álló időszakot. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy a kamaránkhoz tartozó vállalkozások nagyon várják az azonnali támogatást, miközben csupán egyötödük rendelkezik valamiféle válság forgatókönyvvel. Közvetlen tanácsadás terén is sokat tudunk tenni. Például a fenti hiányosságot egy „KORONA válság kisokos” összeállításával igyekezett kezelni a BKIK, amelynek sikerét jól mutatják a visszajelzések, illetve már több vidéki kamara érdeklődött utána, sőt át is vette azt tagjai számára. De nagyon fontos szerepünk a vállalkozói problémák közvetítése a Kormányzat felé, és különösen megoldási javaslatok tétele.

A turizmus és a vendéglátás területén dolgozók jelentik az egyik legkiszolgáltatottabb réteget napjainkban, akiknek ideiglenes munkaerőpiaci átrétegződése jelentősen csökkenthetné a válság mélységét. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormánynak már ismertek a gazdaságélénkítésre elkülönített költségvetési számai, de a konkrét cselekvési pontok jelenleg is kidolgozás alatt vannak. A BKIK javaslatainak milyen jellegű intézkedések alkotják a gerincét, és miért éppen ezekre az intézkedésekre tesznek javaslatot a kormányzat számára?

A kamara elsődlegesen minél több vállalkozás működőképességének megőrzését tartja feladatának olyan módon, hogy az embereket általánosságban is sikerüljön munkában tartani. A vállalkozások részéről az azonnali, konkrét kormányzati válságkezelési és gazdaságélénkítő lépések bejelentését övezi a legnagyobb várakozás. A magunk részéről a vállalkozói igények és a nemzetközi példák jó gyakorlata alapján tettük meg 9 pontos rövidtávú, illetve 6 pontos hosszútávú javaslatainkat. A rövidtávú intézkedések lényege a vállalkozók fix költségeinek azonnali csökkentése és a munkahelyek megtartása, aminek nemzetgazdasági szempontból óriási jelentősége van. A hosszabbtávú stratégia, amit most kell megalapozni, pedig a kilábalást szolgálja. Mi ezt egy csatornás rendszeren keresztül képzeljük el, az elején ezer milliárdos forrással, amit célzottan alacsony kamatozású hitelek, garanciák, eszköz- és követelés vásárlásra, valamint tőkebefektetésre, export-, sőt fogyasztásösztönzésre is lehetne használni. De most az azonnali teendőkön a hangsúly!

Hozzávetőleg hány álláshely kerülhet veszélybe a járványhelyzet miatt, illetve milyen ezeknek a munkavállalóknak a munkaadói háttere? Milyen elemekből állna az említett védőháló?

Magyarországon a koronavírus-járványt megelőzően 4,5 millió ember dolgozott. Ezek közül 1-1 millió főt az állam, illetve a nagyvállalatok, 2,3-2,4 millió főt a kis- és középvállalkozások (ide tartoznak az önfoglalkoztatók is), míg a fennmaradó munkavállalókat a nonprofit szektor alkalmazta. Közülük nagyságrendileg 0,5 millió fő legfeljebb általános iskolai, 2,7 millió fő középfokú és 1,3 millió fő felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Számításaink szerint ezekből a álláshelyekből 1,1-1,3 millió kerülhet veszélybe. Nekik van szükségük  egy védőhálóra, hogy minél többen maradjanak, legyenek állásban.

Azt kellett megvizsgálni, hol vannak jelenleg tartalékok, azaz hol lehet munkaerőigény? Ilyen az építőipar, a mezőgazdaság. Ezért rendkívül fontos az építőipar biztonságos munkavégzésének a biztosítása és az elmaradt beruházások felgyorsítása. A kb. félmilliós alacsonyabb végzettségű munkavállalóból 200-250 ezer veszélyeztetett. Ebből 100-150 ezret át lehetne irányítani az építőiparba, mezőgazdaságba és kb. 100 ezret fel tudna szívni egy ideiglenes közmunka program. A munkahelyváltási program fejenként nettó 100 ezer forintba kerülne (50 ezer bérkiegészítés, 50 ezer lakhatás, étkezés támogatás). Javaslatunk gerincét a rövidített munkaidő program jelenti, a német „kurzarbeit” mintájára, amely kb. 700 ezer közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező ember veszélyeztetett munkahelyét tudná     megvédeni. A munkaadó vállalja, hogy félállásban legalább a garantált bérminimumon tovább foglalkoztatja június 30-ig a munkavállalóit (ez legalább nettó 70 ezer forintos fizetést jelent), ebben az esetben pedig az állam erre a három hónapra havi 100 ezer forinttal kiegészíti a munkavállaló bérét, így az legalább nettó 170 ezer forint lesz.

Ezen kívül célszerű lehet egy egyszeri nettó 200 ezer forintos munkahelyváltási támogatást adni (ez közel a havi minimálbér duplája) azok részére, akik elvesztik munkahelyeiket és hajlandók más szektorban elhelyezkedni. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek az embereknek minden bizonnyal csak töredéke veszíti majd el az állását a vállalaton belüli átszervezések, illetve a „rövidített munkaidő” módszernek köszönhetően, az állásvesztők közül pedig az ágazatváltási támogatás, végső soron pedig a közmunka révén a munkában tartás mellett biztosítható a legszélesebb réteg számára a rendszeres havi jövedelem ilyen, átmeneti jellegű megőrzése.

Azonban sok önjelölt „szakértő válságkezelő” jelentkezik javaslatokkal ezekben a napokban, amelyek bármilyen impozánsak is, rendre nélkülözik a realitásokat. A kamara által kidolgozott csomagnak milyen anyagi és költségvetési vonzata lenne?

A javaslataink megalkotása során az vezetett minket, hogy a szükséges minimumot dolgozzuk ki, amely által megelőzhető a szociális- és az ezzel járó gazdasági összeroppanás, de ne terheljük meg olyan módon a költségvetést, hogy válságkezelés címén az elkövetkező hónapokban feléljük a jövőnket. A kilenc pontos javaslatcsomagunk három hónapos időszakra vonatkozóan a költségvetés számára legfeljebb 175-195 milliárd forintos kiadást jelent, (kb. 95 milliárd a rövidített munkaidő, 20 milliárd a közmunka program, 30 milliárd az alacsonyabb végzettségűek munkahely váltása, 30-50 milliárd az egyszeri munkahelyváltási támogatás), ezzel párhuzamosan pedig a kieső adóbevételek további, nagyságrendileg 300-400 milliárd forintos kiesést okoznának, így az államkassza számára ez, mintegy 600 milliárd forintos összeget jelentene. Le kell azonban szögezni, hogy a helyzet napról napra változik és a járványhelyzet elhúzódása sem ismert, így sok a bizonytalansági tényező.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter április 4-én jelentette be a kormány gazdaság újraindítási akciótervének költségvetési számait, amely szerint erre a célra összesen 1345 milliárd forint jut. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Mit tapasztal, a vállalkozások hogyan reagálnak általában a sokkhatásra, inkább megtartanák munkavállalóikat, vagy gyorsan bedobják a törölközőt?

Egyelőre csak a legkilátástalanabb helyzetben lévő vállalkozások húzzák le a rolót, a legtöbben kivárnak. Fontos azonban, hogy mindenkiben tudatosuljon: a válságkezelés folyamatában mindenkinek áldoznia kell. A cégek jelenleg várják a kormányzati intézkedések bejelentését, amelyekkel tervezni és számolni tudnak. Amikor erre sor kerül, már többet fogunk látni, de jelenleg a közös érdek az, hogy a gazdaságban a vírus okozta bizonytalanságot minél előbb megszüntessük és a védőháló elkezdjen működni.

Vezető kép: bkik.hu