Metál papa taxis haknija
Kedves taxis kollégák! Történelmi áttörés!
Metál Zoltán úr, az ATV kamerája előtt elmondta a taxiüzletágat, és ezen belül a taxisokat személy szerint sújtó jelenlegi problémákat.
Korrektül, úri emberhez és az OTSZ elnökéhez méltóan elmondta, hogy a budapesti taxitársaságok milyen formában próbáltak segíteni a forgalom nélkül maradt alvállalkozóinak. Trutykó (bocs, képtelenek vagyunk megjegyezni, hogy kell írni felvett nevét) tagdíjfizetésre vonatkozó kérdésére beszámolt a tagdíjak mérsékléséről, és a taxitársaságok példa nélküli összefogásáról, a városvezetés, valamint a kormány felé kifejtett lobbi tevékenységéről, hogy minél több taxis átvészelhesse a nehéz időket.
Amikor tisztességesen elkezdte sorolni a törekvéseiket, mely szerint hogyan próbálják életben tartani a társaságok az őket pénzzel tömkörésző taxisokat (autók korhatárának kitolása, biztosítási piac rendezése, drosztdíjak rendezése, tagdíjak mérséklése, stb.) sajnos Trutykó belefojtotta a szót. Jól láthatóan. Pedig nagyon el akarta mondani.
Metál Zoltán úr végre felnőtt vállalt feladatához. Végre igazi, gazdái által jól megfizetett feladathoz méltó érdekképviselőként állt az igen tisztelt taxisok érdekeinek szószólójává!
Metál Zoltán úr büszke lehet önre minden egyes taxis!
Ja, nem!
Trutyko megkérdezte, mi üti meg Zoltánt a leginkább. Ez volt talán a legértelmesebb mondat a nyolc és fél perces hakniban. Hát szerintem legszívesebben a taxisok ütnék az okoskodó fejét, de ugyebár az törvénysértő.
Azt nem értem, hogy ez a gyökér miért nem megy el már végre valami más szektorba okoskodni. Mondjuk a Trutykónak sem ártana taxi-ügyben okosodni, ha már kérdez, mert a hülyeség már fáj. A slusszkulcsot nem akkor adja le a taxis, amikor nem fizet a fuvarkufárnak, hülyegyerek. Metál papa igazán okosíthatta volna, bár igazából ő sem tudja már mi is igazából a taxis szakma.
Metál papa, köszi, hogy elmesélted élő, egyenes adásban, mennyire szarban vannak a kufárok. Hogy azon agyalnak, 1/3 maradék létszámból hogy szedjenek ki teljes létszámnyi „tandíjat”. Talán már kufárék is matekozzák, hogy a szakmára ömlesztett „békeidőben” is túlzott kiadáshalmazt hogyan lehetne csökkenteni, hogy azért a tandíjakra minél több maradjon. Hát ja, aki másnak vermet ás, az nem mindig a sírásó! A végén még megérjük, hogy a tandíjak kivételével eggyé válik az érdek taxis és kufár között. Ilyen az, amikor lassan darabszámra is több a taxist lenyúló, mint maga a taxis.
Mi csak tapsolunk, no nem a taxisok okán mert a jelenlegi és az előttünk álló helyzetet senki nem érdemelte meg. Csak annak, hátha ez a semmihez nem értő, áruló balfasz végre eltűnik a süllyesztőben.