Namégeccer

Ma reggel arra ébredtünk, hogy egyik munkatársunk felesége üzenetet kapott, melyben kérdőre vonták, miért ír olyan hangnemben, ami itt valamelyik nap az oldalon megjelent, és ami ejnye-bejnye. Intették, hogy így bizony nem lesz nekünk támogatottságunk sose.

No, akkor vegyük át újra. Úgy látszik, ahogy az iskolában, nekünk is ismételgetnünk kell.

NAGYBETŰKKEL MONDJUK EL, HÁTHA ÍGY RÖGZÜL: NEM BETTI, NEM ROBI A SÁRGALÁZ, és kurvára unják már, hány állandóan őket basztatják, ráadásul keresztül-kasul. Segítenek, megosztanak, támogatnak, ha kell, mennek, tárgyalnak, odateszik magukat, de kábé ennyiben ki is merül a ténykedésük.

Azért, mert kollégánk taxis, és felesége újságíró, még nem ő írja a taxis cikkeinket. Se, ne, jó? Sőt, mivel kívülről tűpontosan látja a taxisokat és a taxis szakmát, és kellően értelmes hozzá, meredeken le is szarja, mert mind mondotta volt, nem érdemelnek annyit, hogy foglalkozzanak velük.

A másik meg: mi nem kértünk soha támogatottságot. Két ok miatt sem. A taxisoknak érdekképviseletet gyártani teljesen felesleges. Mindig éppen azt támogatják, akik a kedvük szerint való kommentet böfögi elő, ráadásul soha nem voltak hajlandók érdekképviseletre egyetlen fillért is áldozni. Szóval kösz, de kösz nem. Nem kell nekünk támogatottság.

Anélkül is letettük a kormányzat asztalára a javaslatcsomagunkat, ahhoz csak nyomokban hasonlót azóta is várunk úgy a kamarától, mint az érdekképviseletektől vagy fuvarkufároktól. De nem láttunk.

Támogatottság nélkül is létrehoztuk a Taxisok a védekezésért csoportot, és elég szépen elpötyögött az elmúlt két hónapban.

Amikor elmennek és tárgyalnak, akkor ők saját magukat képviselik, saját érdekeiket próbálják megvédeni. És ezt pusztán azért teszik, mert senki más nem tesz semmit saját magáért, ezen keresztül pedig a taxisokért. Amazok csak nyavalyognak, médiában hakniznak, bohóskodnak jó pénzekért. Az, hogy véletlenül ez megegyezik mások érdekeivel, az jó. Örüljetek neki. De sem a Sárgaláz, se ők sem képviselnek senkit, kvázi nincs jogotok sem őket, de minket sem felelősségre és kérdőre vonni, hogy mit, mikor és milyen stílusban írunk.

Bárki megteheti ugyanezt, ugyanígy. Lehet weboldalt, blogot, bármit csinálni, lehet a facebookon oldalt gyártani, el lehet menni tárgyalni bárkivel, bármikor – de úgy komolyan, nem szájból kilógó kapanyéllel – és lehet érdekképviseletet játszani. Senki nem tart vissza senkit ettől.

Ezzel ellentétben viszont köszönjük azt a rengeteg építő jellegű üzenetet és telefonbeszélgetést, amelyeket olyanoktól kaptunk, akik próbálnak a saját lehetőségeikhez mérten saját magukért tenni, és az elképzeléseiket folyamatosan megosztják velünk.

Egyébként olvasni sem kötelező minket. Nem is értjük, hogy aki folyton fanyalog, nyafog és vinnyog, mint a fürdős ribanc, az minek olvas . Perverz talán?

Szóval akinek nem tetszik, az görgessen. Aki nyafog, húzzon el. Felelősségre- és kérdőre vonásra nem vagyunk kíváncsiak. Aki pedig nyitott az értelmes vitára, azt szeretettel várjuk. Kulturált és értelmes, építő jellegű eszmecserére és vitára mindig hajlandóak vagyunk. És végül is: fogjátok fel végre, hogyha magatokért nem mozdultok, senki nem fogja megoldani a problémáitokat. Ez volt a mi támogatásunk felétek.

Kiss Marianna – a Sárgaláz tulajdonosa