Ferihegy nagy falat a Molnak, és a kormány gyomrát is megfeküdné

Újra felvetődött, hogy a kormány visszaszerezné a ferihegyi repteret, a Bloomberg által idézett találgatások szerint a többi között a Mol közreműködésével. A reptér értéke 700-800 milliárd forint, ami még az olajmultinak sem aprópénz. A reptér a járvány előtt ráadásul jól fialt, és nem rövid távú, hanem sok évtizedes befektetés, meg aztán állítólag nincs is eladósorban.

Alig több mint 88 ezer utast regisztrált szeptemberben a Budapest Airport, a gépmozgások száma több mint 70 százalékkal esett vissza a múlt hónapban – közölte a reptér. Utoljára 1973-ban láttak ehhez hasonlóan alacsony utasszámot szeptemberben. Egy nappal a közlemény megjelenése után a Bloomberg már azt írta, egy magyar cégekből álló konzorcium – benne a Mol-lal – ajánlatot tett a Budapest Airportra. Az ajánlattévőket a Bloomberg szerint Jellinek Dániel közgazdász, az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója képviseli.

A Mol piaci értesüléseket és pletykákat nem kommentál

– közölte az ügyről az olajmulti a hvg.hu-val. Az Indotek Group pénteken közleémnyt adot ki, amely szerint folyamatosan keresik a felvásárlási célpontokat, elsősorban az ingatlan- és a kapcsolódó gazdasági szektorok területén. Jelezték: üzleti tárgyalásokat folytatnak dominánsan piaci (magyar és kisebb részben amerikai) befektetőkkel a Budapest Airport Zrt. konzorciumban történő potenciális megvásárlásáról. „Az Indotek Csoport által szervezett konzorcium kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező professzionális szereplőkből áll” – áll a közleményben.

Jellinek Dániel a hvg.hu érdeklődésére elmondta, hogy

több felvásárlási célpontot is vizsgálnak, amit érintett a mostani gazdasági válság és jó áron megvehető.

Az üzletember megerősítette, hogy a Budapest Airport tulajdonosainak az eladási szándéka komoly. A vételre szerveződő konzorciumi partnereivel azonban szigorú titoktartási megállapodást kötött, ezért egyelőre nem nevezi meg őket, s a Bloombergnek sem ők szivárogtatták ki a készülődő üzletet.

A hvg.hu információi szerint azonban a lehetséges amerikai partner nem független az Indotek-csoport kisebbségi amerikai tulajdonosától, a Stryker-családtól.

Háborús nyerészkedés

De miért is venne bárki most repteret? A koronavírus-járvány padlóra küldte a nemzetközi turizmust, a szektor az optimista becslések szerint 2021-2022-ben érheti el újra a 2019-es szintet. De igazából minden teljesen bizonytalan. Kérdés, mikor lesz vakcina a vírusra vagy legalább hatékony, olcsó, széles körben elérhető gyógyszer a betegségre? A világ kormányai mikor és milyen utazási/karantén-korlátozásokat hoznak? Hogyan befolyásolja közép- és hosszú távon az emberek viselkedését (például előtérbe kerül-e a belföldi turizmus, a nemzetközi utazások terén pedig az autó, esetleg a vonat)?

Ebben a helyzetben a tág értelemben vett turisztikai szektor összes szereplője nyögi azonnali hatásként a bevételkiesést és a bizonytalanságot. Persze ami valakinek nehézség, az másnak lehetőség. Vagy lenne itt egy másik közhely: válságban a készpénz a király. Mikor máskor lehetne tehát rendkívül jutányos áron repülőteret vásárolni, ha nem akkor, amikor a repülőterek utasszáma lényegében lenullázódott, és kérdéses, mikor lehet újra egy repteret ha nem is nyereséggel, de legalább veszteség nélkül üzemeltetni? Ki ne akarná ilyen helyzetben elpasszolni a repterét, ha akad olyan balek, aki pénzt ad érte?

Hatalmas, évtizedekre szóló befektetés

A helyzet azért nem ilyen egyszerű. A nemzetközi összehasonlításban nagynak egyáltalán nem mondható ferihegyi reptér 2019-ben 110 milliárd forint árbevételt ért el, üzemi eredménye 60 milliárd forint volt, adózott profitja pedig 29 milliárd forint. Vagyis (a járványtól eltekintve) rendkívül jövedelmező vállalkozás, ráadásul évek óta az, az utolsó veszteséges év 2015 volt, azóta egyre csak nő(tt) a nyeresége.

A reptér (illetve az állam által eladott reptérüzemeltetési koncesszió) értéke 700-800 milliárd forint. A járvány előtt a piaci értéke ennél inkább több volt a növekedési kilátások miatt, a járványban a bizonytalanság miatt talán inkább kevesebb, mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy egy reptér nemcsak drága eszköz, de hosszú távú befektetés: a magyar állam 2005-ben 75 évre adta el az üzemeltetési koncessziót, vagyis még mindig van belőle 60 év. Egy reptér tulajdonosai évtizedes távlatokban gondolkoznak, egy-két szűkös esztendő miatt nem fogják leakciózva elpasszolni az első jelentkezőnek. A Budapest Airport tulajdonosainak helyzetét ráadásul javítja, hogy a 2019-es 29 milliárd forint nyereséget nem vették ki a cégből, hanem az eredménytartalékba helyezték.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a ferihegyi reptéren nemcsak utas- de áruforgalom is van, azt pedig koránt sem vetette vissza annyira a válság, mint a turizmust. Ami azt illeti, szeptemberben repülőtéren áthaladó áruforgalom 11 081 tonna volt, ez 231 tonnával, 2,1 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban.

Még ha el is adnák a repteret, a vételár aligha lenne sokkal alatta a 700-800 millió forintos szintnek. Egyébként a reptér 2020 tavaszán, már a járvány alatt készített 2019-es beszámolójában az olvasható, hogy „menedzsment feltételezése szerint a csoport a vállalkozás folytatásának elvének megfelelően fog működni” – vagyis a tulajdonosok az ismert veszteségek és kockázatok mellett sem tervezik az eladást. A Bloomberg szintén úgy tudja, hogy a tulajdonosok nem akarnak megválni a reptértől.

Még a Molnak is nagy falat

De még ha meg is válnának, 700-800 milliárd forint hatalmas összeg. Még akkor is, ha jelentős hányada adóssággal terhelt, vagyis a vételárat nem feltétlenül kell teljes összegben leszurkolni, egy részét adhatja az adósságok átvállalása. A magyar államnak ez a vételár természetesen nem elérhetetlen, különösen, hogy a válság miatt az Európai Unió jelenleg nem foglalkozik azzal, mekkora hiányt csinálnak a tagállamok kormányai. Azonban politikailag nehéz lenne eladni a választóknak ekkora pénzkiadást

A vételár a Mol (plusz a Bloomberg által vélelmezett konzorciumi partnerei) számára sem elérhetetlen, hiszen 2 ezer milliárd forintos árbevételű vállalatcsoportról van szó. De nem is aprópénz, különösen, hogy a Mol hazai terepét, a kőolaj- és petrolkémiai üzletágat a válság szintén erősen sújtja. És ne feledjük, tőzsdei cégről van szó, aminek aligha még van szüksége a portfoliójában egy akár csak rövid távon kockázatos befektetésre.

Úgy tűnt, béke van

Tény, a Fidesznek régóta szúrja a szemét, hogy a ferihegyi reptér nincs állami, vagy legalább államközeli tulajdonban. Legutóbb 2019 elején támadták intenzíven a Budapest Airportot, az akkori offenzíva arca elsősorban Schneller Domonkos helyettes államtitkár volt, aki főleg az utasokat fogadó körülmények miatt rugdosta a repteret.

Ekkoriban olyan pletykákat is lehetett hallani, hogy Mészáros Lőrinc szerezné meg a repteret – mondjuk Mészáros Lőrincet évek óta szinte minden államközeli üzlettel hírbe hozzák. Sokszor megalapozottan, de azért nem mindig.

A Budapest Airport azóta megszüntette a fapados járatokat kiszolgáló „karámokat”, lecserélték a vezérigazgatót, és új vezető került a vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatóság élére is. Úgy tűnt, hogy a kormány és a Budapest Airport viszonya rendeződött.

Ez persze nem jelenti, hogy a Fideszben ne akarnák visszaszerezni a repteret.

A nagyját Gyurcsány, a maradékot Orbán privatizálta

Általánosságban a Fidesz nagy híve a központosításnak, az elmúlt nyolc évből a teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a kórházakat, az iskolákat, az önkormányzatok anyagi és hatóköri eljelentéktelenítését. Mindeközben itt van a Liszt Ferenc Repülőtér, ami tagadhatatlanul az egyik legfontosabb nemzetstratégiai eszköz, az ország legnagyobb polgári légikikötője, ezt látja először a külföldről Magyarországra érkező emberek legnagyobb része, ez az utolsó élménye a kiutazóknak. És a kormánynak gyakorlatilag semmiféle közvetlen ráhatása sincs a repteret üzemeltető Budapest Airport működésére, mivel nincs benne nemhogy többségi, de semmiféle tulajdona.

Igaz, ez nem volt mindig így: a Budapest Airportba alapítása után néhány hónappal, 2001-ben úgy apportálta be egy rendelettel a kormány a reptér működtetését, hogy abból egyszerűen kitették a 2/B terminált felépítő kanadai befektetőt, az Airport Development Corporationt (ADC). Az einstand végül bíróságon kötött ki, amely 2006-ban 74 millió dollár kártérítést ítélt meg az ADC-nek.

Ekkorra már a Gyurcsány-kormány eladta az állami tulajdonrészt, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát értékesítették 2005 végén a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig. A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.

Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben ehhez képest opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését is arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”. A Hochtief-csoport 2013-ban (a teljes reptér-portfoliójával együtt) értékesítette a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető Avialliance GmbH., kisebbségi tulajdonosa a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton Investments Ltd.

Forrás: hvg.hu