Hogyan nézzük hülyének a NAV-ot?

On: február 15, 2023

Megosztom

Ígértük, nem maradunk adósok. Íme, a Bolt sztori negyedik része. És még mindig nincs vége…. Olyannyira nincs, hogy bizony, ezt a részt kettőbe is kellett szednünk.

A cikksorozat első részét itt találjátok, a másodikat pedig itt, a harmadikat pedig itt.

Figyelem! Az egyetlen jó hír következik az ügyben. Jó eséllyel remélhetjük, hogy az eljárás alá vont sofőrök mentesülni fognak a „fordított áfával” kapcsolatos bírságok és adók megfizetése alól. Sőt, aki eddig befizette, vélhetően talán visszatérítésre kerül. Ennek egyetlen oka van: a Bolt rendszere egyértelműen az adóelkerülésre, adócsalásra került felépítésre. Ez nem merész kijelentés, elég csak a Bolt HTX 2016 óta benyújtott, nyilvánosan elérhető mérlegeit áttekinteni.

De előbb tegyünk egy kis kitérőt. Hazánkban is nagy divat a Revolut számla. Főleg a nagyon innovatív ifjak és a konteó hívők hirdetik fennen, hogy nem szabad bízni a magyar bankokban, hiszen amúgy is az Alaptörvény érvénytelen. Ezzel addig nincs is baj, amíg a saját magyar cégüktől kapott, leadózott fizetésüket utaltatják erre a számlára. Igaz, az MNB leírta, hogy álláspontja szerint az ügyfelek védelme érdekében a Revolut Banknak itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel, tőkeerővel, a hazai jegybank felügyelete alá tartozó intézményként kellene végeznie tevékenységét, de hát a Boltnak is a magyar jogszabályok szerint kellene taxiként működnie, mégsem sikerül.

Azt is írták még, hogy az „MNB jelenlegi ismeretei szerint a társaság státuszában legalább jövő évig nem várható változás, addig is online, határon átnyúló szolgáltatóként működik, így a magyar ügyfelek továbbra sem tudják Magyarországon rendezni betétbiztosítási, fogyasztói vagy elszámolási jogvitájukat a Revolut Bankkal szemben. A Revolut társaság prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletét – az uniós jogszabályok szerint – alapvetően az anyabank székhelye szerinti litván, vagyis nem a hazai felügyeleti hatóság látja el. A Magyar Nemzeti Bankot „fogadó országbeli” felügyeletként a fogyasztóvédelem terén csak korlátozott jogosítványok illetik meg. A betétesek védelmét a litván – és nem a magyar – betétbiztosítási rendszer garantálja. Esetleges elszámolási, fogyasztói vagy betétbiztosítási probléma esetén az érintett magyar fogyasztók alapvetően csak Litvániában kereshetnek jogorvoslatot saját ügyeikben – hívja fel a figyelmet az MNB.”

Érdemes azt is tudni, hogy a Revolutnál 2022. április 1-től kezdődően nem elérhetőek a forint pénznemű számlák. Ennek oka, hogy a Raiffeisen Bank, amely korábban a Revolut számára egy speciális forint gyűjtőszámlát (nostro számlát) vezetett, saját belső kockázatelemzése alapján döntött az üzleti kapcsolat megszüntetéséről. Ahogyan arról a Revolut is tájékoztatta felhasználóit, április 1-től litván számlaszámmal rendelkeznek, ami meg is valósult.

Persze a saját pénzével mindenki úgy szórakozik, ahogy akar, amíg ezt a jogszabályok és törvények biztosította keretek között ejtik meg. Ám amikor egy Boltos taxis a számára érkező jutalékok bevételezésére Revolut számlát ad meg, azt nem regisztrálja a NAV rendszerében és nem adózik a bevétel után, nettó adócsalást követ el, ahogy azok is, akik nagymama, nagynéni, szomszéd néni, tánti vagy ángyi hazai számlájára kérik ugyan a pénzt, de elfelejtik bevallani. Ámde ez utóbbi eset még – ha szándék van rá – nyomon követhető, lévén belföldi bankszámla, ám a Revolut esetében ez sincs meg. Egyszerűen a Revolut számlára külföldről érkező bevételek a magyar hatóságok számára láthatatlanok. Aztán ha az észt Bolt feltölti az uniós rendszerbe a jutalékról kiállított számlákat, a magyar NAV dobálja a milliós bírságokat, ahogy abba már páran bele is futottak. A Revolutnál ugyanis csak az értékpapír vagy kriptodeviza számla létrehozásakor kell az ügyfélnek meg adnia az adóazonosító jelet a Revolut felé. Ez esetben később a befektetésből származó jövedelmet be is kell vallani a NAV felé a személyi jövedelemadó bevallásban.

A Revolut-kártyák esetében viszont úgy tűnik, nem kétséges, hogy határon átnyúló szolgáltatásról van szó, ahogy a Bolt cég appon keresztüli fizetése is hasonlóképpen működik. Ám ha egy Revolut kártyás utas az appon keresztül fizet, a pénz még virtuálisan sem érinti Magyarországot, hiszen a litván Revolut a lett Boltnak teljesít, aki, ha cifrázni akarjuk az esetet, a jutalékkal csökkentett összeget visszautalja a magyar sofőr litván Revolut számlájára. Szóval akkor volt itt baj, de rendesen, nagyon sokféle szempontból.

Vegyünk egy példát. Egy 10.000,- Ft. utazás végén a magyar adószabályok szerint bizonylatolásra kerül (jellemzően pénztárgép használata által) a 10.000,- Ft. adóalapot képező bevétel az adott vállalkozásra. Legyen ez KATA szerint adózó vállalkozás, vagy bármely más adózási forma szerint adózó társaság, cég, stb. A 10.000,- forint bevételnek többek között ÁFA tartalma is van. Ezt persze lehet boncolgatni, milyen adózási formában van hogyan kerül megfizetésre az ÁFA tartalom, de tényszerű, hogy az összegben adózási formától függetlenül szerepel az ÁFA, az már más kérdés, hogy az eltérő formákra eltérő szabályok vonatkoznak. A KATA, és más formában adózó vállalkozás egy összegben megfizeti az adónemeket, azonban az észt Bolt OÜ kiállít a jutalékára ebből az összegből egy (a fenti példából kiindulva 2.000,- Ft.) jutalék számlát. A fordított áfára hivatkozva az ÁFA részt ismételten a taxis szolgáltatónak kellene megfizetnie. Tehát egyszer egy adott teljes összegre van ÁFA fizetési kötelezettsége, és ugyanannak a bevételnek a % jutaléka után is kell ÁFA-t fizetnie. Azonban nincs a földön olyan ország, amelynek az adózási szabályai ezt lehetővé tennék. Ebben az esetben azonban hiányzik a Bolt OÜ jutaléka után az adó megfizetése, ezért sípolt a NAV rendszere is, hiszen egyszer már valamilyen formában megfizették az ÁFA-t, amikor például befizették a KATA-t. A Bolt által kiállított jutalék számla alapján ismételten is ÁFA fizetési kötelezettség keletkezett, nem beszélve a személyi jövedelemadóról, de mivel a Bolt OÜ nettó számlát állít ki, az adótartalom kiszámítása az adózó feladata lenne.

De nézzük kissé lebutítva a sztorit. Szegény Boltos taxisok évi 12-25 milliós bevétellel kiestek a 12 milliós KATA adózásból. Erre a csúnya NAV rájött, és most kéri a jussát, az elmaradt ÁFA-t, azaz ellehetetlenítik, hogy havi 1-1,5 millió maradjon tisztán a sofőr zsebében, mert egyrészt a Bolt mindent fel kellett töltsön az EU adatbázisba, másrészt mivel ezek a feltöltött dokumentumok köszönő viszonyban sincsenek összegek terén a sofőröknek átadott dokumentumokkal.

Felmerül a jogos kérdés, hogyan is kerülhet egyáltalán a budapesti, magyarországi taxi szolgáltatásba az észt Bolt OÜ?

A helyzet értelmezéséhez hívjuk segítségül a Wikipédia jól ismert oldalait. Bár kétségtelen tény, hogy ez nem hiteles forrás, mert az adatokat maga az érintett cég tölti fel, mindenféle kontroll nélkül, azonban pont ettől válik érdekessé a helyzet. A magyar nyelvű Wikipédia a Bolt (akkor még Taxify) 2013. évi indulásától taxiszolgáltatásként ír a társaságról. Azonban ha rákeresünk mondjuk angol nyelvű Wikipédia hasonló tartalmú oldalra, egyértelműen kiderül, hogy a Taxify/Bolt utasmegosztó szolgáltatás, és az Uber ellenlábasaként aposztrofálja önmagát. Tehát nem taxi szolgáltatásként! Mindezt alátámasztja a Bolt OÜ cégbejegyzése is, amelyben szintén utasmegosztó a fő tevékenységi köre. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy Budapestről pont azért távozott az Uber, mert nem volt hajlandó a jogszabályok alapján dolgozni.

A Bolt HTX Kft. ugyan rendelkezik a magyarországi, budapesti taxiszolgáltatáshoz szükséges engedélyekkel, azonban már a sofőrökkel kötött szerződés alapján a szolgáltatást átadja, kvázi átruházza az észt Bolt részére. Ezt, ahogy fent már leírtuk, Szilágyi Bettina is elismerte a BKK jogvégzett munkatársa felé tett nyilatkozatával. Tehát Budapest területén, Európa egyik legkeményebben szabályozott taxiszolgáltatásának kellős közepén egy olyan észt cég nyújt szolgáltatást, amelynek erre semmiféle jogosultsága nincs.

Mindezt bizonyítja a letöltött éves mérlegek sora, melyek alapján látható, hogy a Bolt HTX Kft. bevételei külföldi export bevételként jelennek meg a mérlegben. Fenti állításnak megfelelően az iratok között sehol nem látszik, hogy a valós szolgáltatást nyújtó észt Bolt OÜ milyen adókat fizet meg, az egyetlen adózással kapcsolatos irata a fordított ÁFA tartalommal rendelkező jutalék számlák, amelyek azonban, ahogy már írtuk, több adójogszabályba ütköznek. A magyarországi Bolt HTX Kft. mérlegei alapján pedig látható, hogy milliárdos összegek után is csak csekély adót fizet meg. Különösen érdekes a 2019. évre megfizetett 26.749,- Ft. iparűzési adó, valamint a 2020. évben megfizetett 50.182,- Ft. iparűzési adó, melyek láttán még egy bágyadtabb kiskereskedő is felsír. Mindezt tetézi, hogy a rejtélyes módon tavaly novemberben korrigált mérlegben a 2021. évre a módosított bevallás alapján 14.468.018,- Ft. iparűzési adó folyt be a Fővárosi Önkormányzat kasszájába. Nem csoda hát, hogy a tarifa tárgyalásokon mindenfelé számítás és indoklás mellőzésével igyekeztek a Bolt által hasraütés szerűen benyújtott változtatásokat megszavaztatni, akár úgy is, hogy ennek érdekében a kormánynak puncsoljanak egy ártörvény módosításért.

Állításainkat alátámasztják pár utazás után a Budapest@bolt.eu email címről küldött ún. utazási összesítők, ahol egyértelműen a Bolt OÜ számlaszámára érkeznek az utazások applikáción keresztül történő térítései. Fentebb ezt már csatoltuk. Ez egyértelműen igazolja azt, hogy a szolgáltatást az engedéllyel nem rendelkező észt cég végzi. Hogy kellően nyomon követhetetlen legyen a pénzmozgások sora, a sofőröknek hol az észt számláról, hol pedig egy magyarországi City bankos számláról – mely szintén az észt cég és nem a magyar stróman tulajdona – utalják a teljesített fuvarok és a jutalék összege közötti különbözeteket, persze egy elég kaotikus, heti bontású elszámolás alapján. Az is megállapítható, hogy a szolgáltatást nyújtó különböző üzembentartó vállalkozások sok esetben ugyanazon a székhelyen találhatóak. Ezekből a céggyűjtő pontokból több is van.