„Vidéken nőttem fel, ahol csak a taxis fuvarozást ismertük. Aztán egyszer eljöttem látogatóba Kolozsvárra a barátaimhoz, ők itt jártak egyetemre. Éjszaka elmentünk bulizni, majd mikor indultunk haza, igencsak meglepett, hogy Boltot hívtak taxi helyett. Én addig csak az Uberről hallottam, nem tudtam, hogy Bolt nevű alternatív fuvarozó alkalmazás is létezik. Ezután kezdtem el érdeklődni erről, mint pénzszerzési lehetőségről, és mivel szeretek vezetni, emberekkel beszélgetni, eldöntöttem, hogy sofőrként fogok dolgozni. Nem sokkal később fel is költöztem Kolozsvárra. Bár nem gondoltam volna, de nagyon megkedveltem ezt a várost” – kezdi történetét Levente, aki 2022 szeptemberétől Bolt-sofőr (alanyunk csak a neve megváltoztatásával vállalta a beszélgetést).

„A hét minden napján úgy kelek fel reggel, hogy alig várom a munkát, nagyon szeretem ezt csinálni. Szerintem, amíg ki nem vonul a cég az országból, én addig ezzel fogok foglalkozni”

– mesélte.

Bálint és Krisztián már inkább melléktevékenységként tekint a sofőrködésre, mindketten más munka mellett, mintegy kiegészítő bevételi forrást biztosítva kezdtek együttműködni a Bolttal. „Munkát kerestem a városban és egyszerűen ez volt a legjobb opció. De ha találok egy olyan munkahelyet, amely pénzügyileg és más szempontok szerint is jobban megfelel nekem, akkor váltani fogok” – mondta Krisztián, mikor arról kérdeztük, hogy mennyi ideig tervez, egyáltalán el tudja-e képzelni, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben Bolt-sofőr legyen.

Bálint hasonlóan gondolkodik, ő is nyitott maradt a munkalehetőségek keresésében. Viszont mindketten külön hangsúlyozták, hogy a sofőrködéssel járó függetlenség, a rugalmas munkaidő sokat számított a választásban, mert úgy oszthatják be a munkaprogramot, ahogy nekik megfelel, így több lábon állhatnak egyszerre és a pihenés sem marad ki. „Persze könnyen csapdába eshetsz: ha hanyagolod a munkát és több szabadnapot veszel ki magadnak, az megérződik, amikor vonalat húzol a hónap végén” – magyarázza Krisztián.

Az észt fejlesztésű Bolt 2016-ban tört be a romániai piacra, alig egy évvel azután, hogy az Uber alternatív fuvarozást biztosító szolgáltatás 2015-ben megjelent a nagyobb városokban, elsőként Bukarestben, majd pár hónapra rá Kolozsváron is. Az applikációra épülő szolgáltatásuk a hagyományos taxizáshoz képest általában olcsóbbnak számított (bár az algoritmus több tényező, például a kialakuló dugók függvényében határozza meg az árakat, ilyenkor akár még drágábban jön ki ugyanaz a fuvar) és egészen gyorsan elterjedt a használata. Azóta számtalan, hasonló profilú cég és startup jelent meg a piacon, lásd a Clever, a Freenow stb., de a Bolt volt az, amely az Ubert is kitaszítva abszolút piacvezetővé vált Romániában, ha a ride-hailinget (egy fuvar erejéig az autó és a sofőr kibérlése), az elektromos rolleres közlekedést, valamint az ételszállítási szolgáltatásokat vesszük figyelembe. A Bolt jelenleg 28 városban van jelen és a tervek szerint még tovább fog terjeszkedni – erről beszélt többek között a Bolt Románia vezetője, Cristi Sălceanu a Ziarul Financiar gazdasági lapnak, aki azt is elárulta, hogy csak a ride-hailing szolgáltatásukat 2022-ben több mint 2,5 millió személy vette igénybe.

A 2019-ben elfogadott alternatív személyszállítási tevékenységet szabályozó törvény szerint kizárólag a Román Útügyi Hatóság (ARR) engedélyével rendelkező sofőrök végezhetik ezt a munkát (külön emelt szintű vizsgát tesznek le), akik együttműködési szerződés alapján dolgoznak a digitális platform üzemeltetőjével. A törvény leszögezi, hogy a számlázás az applikáción keresztül automatikusan zajlik, a készpénzes fizetések miatt a fuvarozók elektronikus pénztárgéppel kell rendelkezzenek, és ha a kliens igényli, kötelesek nyugtát és számlát is a rendelkezésükre bocsátani. Az alternatív szállítást lebonyolító járművekben elől-hátul, látható helyre kell kifüggeszteni a jármű és a digitális platform azonosítására szolgáló hatósági cetliket is.

Ami a sofőrök és a platform közötti együttműködés formáját illeti: a fuvarozók úgynevezett flottákba tömörülnek, ez a jogi forma az alvállalkozó szerepét tölti be, konkrétan vele kötnek együttműködési szerződést, a flotta pedig direkt összeköttetésben áll a digitális platformmal. A flottákat szintén egy ARR által engedélyezett menedzser kezeli, ilyen képesítést szerzett például Krisztián is.

„Azért alakult ki ez a flottás rendszer, mert a Bolt gyakorlatilag a fuvarok után számított 25%-os részesedésből szerzi a bevételét. Nekik nagyon macerás lenne, hogy ilyen sok sofőrt alkalmazzanak, utánuk adózzanak stb. A Bolt egy olyan biznisz, ahol a tőkét az applikációba és annak fejlesztésére fektetik, más kiadásaik minimálisak: nincsenek irodák, csak néhány alkalmazott, akik tartják a kapcsolatot a flották vezetőivel és néha a sofőrökkel, ha szükséges. Ugyanakkor, szerintem itt még más cégpolitika is érvényesül, mert ha az ember a saját autóját használja munkára, sokkal jobban kíméli, jobban figyel a fogyasztásra is, mintha egy cég által biztosított autóval járna. Nagyjából ennyi a lényege” – magyarázta.

A kereset a teljesítménytől, de a szerencsétől is függ

Mindhárom általunk kérdezett sofőr többször kiemelte, hogy egy Bolt-sofőrnek nagyon változó lehet a jövedelme, a teljesítményen, a keresleten és a szerencsés időzítésen áll minden, éppen ezért nem is tudnak konkrét összegekkel példálózni. Azt viszont megerősítették, hogy bármilyen meghajtású autóról legyen szó, heti 40 órás munkaprogrammal körülbelül 1000 eurót, 4 és 5 ezer lej közötti havi bevételt biztosan ki lehet hozni ezzel a tevékenységgel.

Bálint dízel meghajtású autóval dolgozik. Mivel viszonylag újabb modellt vásárolt, 100 kilométerenként körülbelül 40-60 lej közötti összeget költ üzemanyagra, ami szerinte teljesen belefér. Ő fogalmazott úgy, hogy aki jó helyen van jó időben, az átlagon felül kereshet Bolt-sofőrként. Egyszer például úgy alakult, hogy a reggeli csúcsforgalom alatt (reggel fél 7-től 9 óráig) a Boltnak járó jutalék levonása mellett is 270 lejt keresett, tehát véleménye szerint az ilyen szerencsésebb napokon simán előfordulhat, hogy egy sofőr napi 8 óra munkával akár a 400 lejes bevételt is elérje.

„Azok a sofőrök, akik türelmesek a nagy forgalomban és mondjuk a reggeli, illetve a délutáni csúcsforgalom ideje alatt is dolgoznak, szerintem az 500 lejt is megkereshetik, ha hosszabb fuvarokat fognak ki, annak köszönhetően, hogy ezekben az időszakokban a nagy kereslet miatt szorzóval számol az applikáció”

– véli Bálint, majd rögtön hozzáteszi: holtpontok is vannak időnként, tipikusan ilyenek a déli órák. Elmondása szerint a sofőrök néha trükközni is tudnak a szorzókkal, mert pontosan tudják, mikor indul be a nagy kereslet. „Az is előfordulhat, hogy reggel fél 8 előtt pár perccel inkább elutasítom a kérést és várok néhány percet, mert tudom, hogy azután már sokkal drágább alapdíjjal dolgozok” – mutatott rá. Bálint felvetésünkre azt is elárulta, hogy napi 4-6 órányi munkával körülbelül 300-350 lejt keres, igaz, ebből az összegből még le kell vonni a tevékenység végzésével kapcsolatos költségeket, a Boltnak járó jutalékot viszont már nem.

Krisztián szerint egyébként a Bolt-sofőrök jövedelme miatt többször alakult ki vita a belső Facebook-csoportokban, mert a sofőrök az applikáción belül a bruttó és nettó jövedelmüket is követni tudják, csakhogy az ott feltüntetett nettó összegből kell levonni még a tevékenység után fizetett adókat (ennek az összege attól függ, hogy ki, hogyan kötött szerződést) és az egyéb kiadásokat, a könyvelést, a biztosítást, az autó karbantartását és így tovább. Mint mondja, ő épp azért fektetett be egy elektromos autóba, mert egy hagyományos autónak drága a fenntartása, sok pénzt nyelt el az üzemanyag mellett a különböző alkatrészek meghibásodása, kuplung és fékek cseréje, olajcsere stb. Az elektromos autónál eleve kevesebb alkatrész hibásodhat meg, nem kell állandóan szervizbe járni vele, ráadásul Kolozsváron viszonylag egyszerűen fér hozzá az elektromos töltőállomásokhoz. A parkolóházakban ingyenesen tölti az autóját, ilyenkor csak a parkolási díjat kell fizetnie.

Állítása szerint az ő „tankolási költsége” hetente körülbelül 30-40 lejbe jön ki, ez nyáron még kevesebb, mert akkor könnyebben talál gyorstöltőket, és így értelemszerűen kevesebb parkolási díjat fizet. De épp ebben rejlik az elektromos autó hátránya is: a munkája sokban függ az elérhető töltőállomásoktól és az időjárási viszonyoktól. Télen csaknem felére esik vissza az akkumulátor kapacitása, ilyenkor körülbelül 100 kilométert vezet egy töltéssel, míg nyáron akár 200-220 kilométert is. A hideg minden elektromos autót érint, ezért zsúfoltabbak a töltőállomások, emiatt kevesebbet tud dolgozni ebben az időszakban. Ez azonban nem probléma számára, az ő napi célja a tényleges 200-250 lej, amelyet átlag 6-8 órányi munkával elérhet, erre pedig bőven elég az autó hatótávja.

Krisztián ugyanitt egy másik hátrányt is említ: az elektromos autó óriási befektetés és becslése szerint legalább 2 évig kell dolgozzon, míg visszatérül az ára a legolcsóbb Dacia Spring modellnek. Elmondása alapján sokan bérlik a csúcskategóriás, 30 ezer eurónál drágább elektromos autókat, ám ezek a Bolt-sofőrök reggeltől estig, vagy estétől reggelig dolgoznak, hogy jó fizetésük legyen. „Egy nap, amikor az autóért mentem a töltőállomáshoz, láttam, hogy a szomszédos kocsiban ott aludt a sofőr. A kis képernyőjén ment valami műsor, de gondolom elszenderedett, amíg töltötte az autóját. No, ezek a sofőrök nagyon durván nyomják, de keresnek is legalább 8-10 ezer lejt havonta” – árulta el Krisztián.

Levente hibrid autót választott a munkához, éppen azért, hogy ne függjön ennyire a töltőállomások infrastruktúrájától, de az üzemanyag-fogyasztását is mérsékelni tudja. A jövedelmével kapcsolatos részletekbe nem avatott be mélyen, de annyit elárult, hogy hetente minimum 40 órát dolgozik, egy nap alatt pedig törekszik arra, hogy bruttó 500 lejt keressen. Krisztián esetéhez hasonlóan az ő fogyasztása is függ az időjárástól, illetve, hogy mennyire gyakran jár emelkedőkön, elmondása szerint az üzemanyagköltsége hetente 100 és 500 lej között változik.

Ritkán vannak incidensek és autóban hányó bulizók

Igaz egyiküknek sincs egy évnél hosszabb tapasztalata, meglepetésünkre egyik sofőr sem számolt be semmilyen komolyabb incidensről, a mogorva klienseken és a túl erős ajtócsattogtatáson kívül.

„Ahhoz képest, hogy nagyváros, elég jó a közbiztonság a Kolozsváron. Nem történt soha olyan, hogy megrongálták volna az autómat, vagy bármi ilyesmi. Egyszer előfordult, hogy a kliens figyelmetlenségből nekivágta az ajtót a kerítésnek, azóta figyelek arra, hogy ne húzzak túl közel” – mondta Krisztián.

A Bolt alkalmazást használók átlagéletkorára is rákérdeztünk, elmondásuk alapján ma már minden korosztály igénybe veszi ezt a szolgáltatást, a diákok, munkavállalók és idősek egyaránt. Utóbbiak esetében többször vették észre, hogy helyettük egy más személy, feltehetően egy rokon vagy ismerős kérte a fuvart.

Forrás: transex.ro