Taxisblokád retró: civilek mögé bújna a baloldal
Politikai kampányt épít az egyesült ellenzék a vendéglátóipari helyek illegális megnyitására, mivel nem találnak fogást a kormány járvány elleni védekezésén
Mind több jel utal arra, hogy az ellenzék az elhúzódó járvány miatti feszültségeket igyekszik kihasználni, és a tömegmozgalmak mögé bújva próbálja a népszerűségét növelni – indokolta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, hogy miért támogatják a baloldali politikusok a vendéglátóipari helyek megnyitását.
Egyre többen vetik fel, hogy az „Én kinyitok”, a közösségi oldalakon szerveződő mozgalom feltűnő hasonlóságokat mutat az 1990-es taxisblokáddal, amikor az akkori ellenzéki pártok civilek mögé rejtőzve tüzelték a kormány ellen a közhangulatot. Erre utal, hogy a szervezkedés szombathelyi szülőatyja, Horváth Adrián aktívan részt vett a 2019-es önkormányzati kampányban a polgármesterré választott MSZP-s Nemény András mellett.
A II. kerület szocialista polgármestere, Őrsi Gergely tegnap például úgy döntött, hogy elengedi a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterülethasználati díjat. Terézváros momentumos polgármestere, Soproni Tamás ugyancsak a közösségi oldalán a teraszok megnyitását sürgeti, azt sugallva, hogy a kormány nem segíti az ágazat képviselőit, akiknek a valóságban az államilag garantált járulékkedvezmény és bértámogatás jelentős könnyebbséget jelent.
„Mivel a baloldal nem talál fogást a kormány járvány elleni védekezésén, egymás után sülnek fel a vádaskodásaikkal, civilek mögé igyekeznek bújni, ezért lehet összevetni a taxisblokáddal” – értékelte a baloldali pártok elképzeléseit Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte az ellenzék régóta keresi a témát, amellyel tömegeket nyerhet meg magának a kormánnyal szemben. Már a Milla mögé is hasonló szándékból álltak be 2014 előtt, de az SZFE-tiltakozást is erre használták fel. A politológus úgy véli, igyekeznek a népszerű kezdeményezéseket kihasználni, és ahogy külföldi példákból is látjuk, a járvány miatti korlátozásokat világszerte egyre nehezebben viselik az emberek. Mivel az ellenzéknek nincs önálló javaslata, mindig mások kezdeményezéseit igyekeznek meglovagolni – tette hozzá.
A politikai elemző szerint azonban meg kell várni, hogy azokban az országokban, ahol korlátozott nyitás mellett döntöttek, mire jutnak, mert az eddigi példák mindenhol azt bizonyították, hogy a lazítást követően megugrott a fertőzöttség. Portugália, Csehország, Franciaország és az Egyesült Királyság is próbálkozott a korlátozások oldásával, aztán néhány hét után a korábbiaknál is szigorúbb intézkedéseket kellett bevezetni – figyelmeztetett Kiszelly Zoltán. Hozzátette: látjuk, hogy az első hullám idején még a korlátozásokat elvető Svédország is rákényszerült a szigorításra. Ha valahol eredményesnek bizonyul a lazítás, akkor azon a nyomon el lehet indulni, de addig felelőtlenség a baloldaltól az ilyen mozgalmak támogatása, mert könnyen kiválthatja a harmadik hullámot – mutatott rá az elemző.
A politológus hangsúlyozta, hogy csak a tömeges oltás hozhat valódi megoldást. Ebben a kérdésben pedig egyértelműen lépéselőnyben van a magyar kormány az unió más államaihoz képest, amit nem csupán az orosz és a kínai vakcinával kapcsolatos értékelés mutat. Az elégtelen vakcinaellátásról is a magyar vezetők beszéltek először, és az élet őket igazolta, hiszen azóta számos ország vezetője tiltakozott az akadozó oltóanyag-ellátás miatt, sőt a gondokat a brüsszeli vezetők is beismerték – idézte fel az elmúlt hetek történéseit Kiszelly Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a mentőcsomagon keresztül a vendéglátóiparban dolgozókra is gondolt a kormány.
Forrás: magyarhirlap.hu