Mi is az az Uber?
A cég nevének eredetét a németül nem beszélők értik. Az amerikai szlengbe pedig pont úgy került be, ahogy a magyarba és hasonló jelentéssel is bír: amikor valami csúcs vagy nagyon jó mindenek felett áll, akkor az Über, angolul Uber.
A cég 2009-ben indult San Franciscóban (ugyanott, ahol mindössze egy évvel korábban az Air Bnb is). Travis Kalanick és Garrett Camp az akkoriban bimbózó “sharing economy” modellre építve készült az ötletével a feje tetejére állítani a taxis ipart. Víziójuk a taxizás “apposítása” volt. Fő innovációként a belépési korlátokat leszállították, miközben a klasszikus taxis társaságoknál ez egy hosszadalmas és drága folyamat.
Az Uber agresszív marketingstratégiájával (ingyenes első utazás az utasoknak, azonnali készpénzbónusz az új sofőröknek) hamar népszerű lett az utasok és a sofőrök körében, miközben villámgyorsan terjeszkedett más városokban és országokban is. 2019-re már 173 ország 785 városában és környékén működött, több mint 110 millió aktív felhasználója volt. Ebben az évben lépett tőzsdére a cég, a befektetők imádták, és az első kereskedési napon 82 milliárd dollárra értékelték a céget.
Itthon, akik még emlékeznek az Uber kedvező áraira, és szeretnek taxizás közben vállalatot értékelni, biztosan feltették magukban a kérdést: miként lehet, hogy ilyen olcsó a szolgáltatásuk és mégis képesek profitot termelni, hiszen az a 80 milliárdos értékeltség csak jön valahonnan. Az Uber 45 dolláros áron adta el a részvényeit a tőzsdei bevezetéskor (ez 80 milliárd dolláros értékeltség), de a papír árfolyama beszakadt a Covid-járvány következtében. Az elmúlt egy évben azonban feltámadt hamvaiból a cég és majdnem duplázódott.
A tőzsdei bevezetés időszakában elért bevételek és veszteség nyilván nem indokolták ezt az értékeltséget, de a jövőbeli pénzáramlást diszkontálva is komoly képzelőerő kellett az értékeltség alátámasztásához.
Az Uber első nyereséges időszaka a 2023 második negyedéve volt (nem ismétlődő tételeket nem számolva), 394 millió dolláros profittal. Ez az összeg eltörpül azonban ahhoz képest, hogy a cég eddig mennyi pénzt égetett el. Csak 2022-ben több mint 10 milliárd dollárt vesztett!
Mivel a pénzégetést a befektetők nem tűrték tovább, hogy a csávából kimásszon, az Uber agresszívan elkezdett árat emelni.
Mint láthatjuk az Uber és vetélytársa a Lyft évente 10 százalékkal növeli az árat. A Forbes számításai szerint a cég 2019 harmadik negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között átlagban 17,5 százalékkal emelte a tarifát, ami több mint négyszerese az ebben az időszakban tapasztalható 4,5 százalékos inflációnak. Ezek nem kis változást jelentettek a cégeknek bevétel szempontjából, hiszen mindkét vállalat hozzávetőlegesen a bevétel felét megtartja a fuvarok után.
Ez se volt mindig így… “Egy év alatt (2020-2021 között) több mint 6 százalékkal csökkent a sofőrök részesedése az utasok által kifizetett díjakból” – derítette ki a Mission Local.
Nincs publikus információnk arról, hogy ez az adat az évek során pontosan hogyan változott, mivel az Uber érthető módon próbálja ezt titokban tartani. Mint látható, a nagy szórás miatt nagy mintákkal kell kutatást végezni, ami igen költséges lehet.
Ekkora árazási erő! Hogyan?
Az ábráról leolvasható, a taxispiac szinte teljesen lenullázódott, és még a bérelt autók piacára is komoly hatással van a két fuvarmegosztó app. Ezt a piaci részesedést azonban nem volt olcsó megszerezni. Csak az Uber 25 milliárd dollárt égetett el (vagy nevezzük elegánsabban CAPEX-nek), mire meglett az első nyereséges negyedév.
A 25 milliárd dollár jelentős része az ügyfélszerzési költségre ment el (customer acquistion cost), ami a korai szakaszban (lásd a fenti ábrát) meghaladta a bevétel mértékét is!
Az ábrán mellesleg azt is jól látható, hogy a cost of revenue – mennyit fizetnek a sofőröknek egységnyi bevételből – meredeken csökken.
Az Ubernek hatalmas jövőt jósolnak az elemzők – azt ajánlják, hogy két kézzel vegyük a részvényt, amíg lehet!
Lehet-e velük versenyezni?
“Nem tűnik olyan nehéznek egy fuvarmegosztó appot fejleszteni. Van egy zseni infós ismerősöm, Berci, majd ő és az AI csinálnak egy ilyet egy hétvége alatt és versenyre lépek Lyftel és Uberrel” – gondolhatja egy laikus startup.
Nos, az Uber és a Lyft esetében nem az appban rejlik a nagy hozzáadott érték, hanem a vásárlói bázisukban, a márkanévben, illetve a felépített szolgáltatói hálózatban. Ezt reprodukálni feltehetően legalább annyi pénzbe kerülne, mint amennyit erre az Uber költött. Máris láthatjuk, hogy ez jelenti az Uber buffett-i értelemben vett moatját (versenyelőnyét), ezért nehezen kikezdhető a pozíciója.
Ha a fent leírt hipotetikus app, legyen a never “FUVAR”, elindul, akkor nem az app lenne a szűk keresztmetszet, hanem a vásárlók és a sofőrök hiánya. Tegyük fel, néhány vásárló és néhány fuvaros regisztrálna appra. Az elején mindketten szívesen használnák, hiszen olcsóbban utazhatnának és a sofőr is több pénzt kapna.
Természetesen kockázati tőkealapok támogatásával lehetne indítani egy nagy támadást az Uber ellen…
A kép az Uber profitkulcsát mutatja, különböző városokban. Nem nehéz kitalálni, hogy 2015-ben a cég Shanghaiban még terjeszkedési fázisban volt.
A támadás, mint az a fenti ábrán látható, meglehetősen költséges lenne, hiszen az Uber még egy telítetlen piacon is másfélszer többet vesztett, mint a teljes bevétele volt a terjeszkedés során.
Ennek a mutatványnak a költsége manapság már sokkal nagyobb lenne, hiszen – mint láthattuk – az Uber és a Lyft szinte teljesen elfoglalta a piacot, tehát tőlük kellene a felhasználókat magunkhoz édesgetni. Ezen a téren masszív előnye lenne a már létező két cégnek, hiszen az ügyfelek megtartási költsége sokkal kisebb, mint amennyit megszerzésükre költeni kell.
Nem csoda, hogy Jeff Bezos is felismerte a cégben a potenciált és már a korai (magvető) szakaszban részesedés vásárolt a cégben. Nem ez volt az első ilyen elv mentén végrehajtott befektetése – gondoljunk csak a Twitchre vagy a Whole Foodsra, amik azóta busás hasznot hoztak az Amazonnak.
Az Uber és a Lyft hamar felismerte a lehetőséget és gyorsan betörtek a kiaknázatlan piacra, most pedig pozíciójukat konszolidálva nekiálltak pénzre váltani befektetésüket. Mindenki számára tanulságos, hogy a korai szereplők a piacon hogyan tudják kihasználni az emberi tömeg koordinálatlanságát teljes piacok csapdába ejtéséhez. Remélem, ezzel a történettel egy újabb lencsét adtam az olvasók kezébe, és érhetőbbé válik az egyes “ultra growth” részvények mögötti a sztori.
A cikk szerzője Markovics Áron.